Hogy fesselek meg,

Hogy fesselek meg,
képed milyen legyen?
Szemem ,vagy szívem ,
vezesse az ecsetet,
Mert szemem szépet lát,
s csodál,
Szívem szerelemmel teli néz rád.
Arcod s mosolyod,
mint napsütés ragyog,
Alakod s ölelő két karod,
Mint szelíd folyó szigetet átfog.
Csókos ajkad,
mint érett eper,
Éget,hűsít,
felemel és lever.
Ott hol minden gyönyör terem,
Elidőz szemem s ecsetem.
Kész megfesteni ,
e gyönyörű völgyet,
Mely csodás dolgokat terem.
Itt lenn nem madarak dalolnak,
A kéj,
hús-vér dobjai szólnak,
Vad táncot szítani,
combnak,tompornak,
Hogy a gyönyör végén,
elhagyja a sóhaj,
A mézédes ajakból kitörjön ,
az,Ó jaj.
Még,még fess,
még kedves,
Ecseteddel járd be testem,
Mert nincs még kész ,
a kép,
Kérlek ne hagyd abba ,
ne még.

2004.06.03.