Egyedül fekszem,
2005.01.19. 17:18
Egyedül fekszem,
Egyedül fekszem az ágyamon, Csend köröttem s kerül az álom. Csak egy feledhetetlen együttlét, Emlékképe jön felém. Frissen peregnek a képek, Mintha most történnének.
Karod lágy ölelésébe megbújva, Csókollak újra meg újra. Mint méh a virágport gyűjtve, Haladok testeden megrészegülve, Minden pontot bejárva, Kerülök a gyönyör udvarába, Hol a vágyat a bujaság váltja fel, Fullánkját a kehelybe rejti el, Nektárja minden cseppjét élvezve. Láng és vacogás a testemen, Ne kerüld el álom a szemem, Maradjon örökre e kép bennem.
2004.06.01.
|