Gligorics Teréz / Gyöngyi /

A Nagy Szellem Hazatér


Közönyösen néztem a medvetáncot. Istenem, mekkora hűhót csinálnak az emberek egy semmiségért! Mintha ebből állna az élet…Ha tudnák milyen kis hangyavészek ez végtelenségben! Latrens valahol félrevonulva ült, arckifejezése unalmat, majdnem szánalmat tükrözött. S még valamit: mély gondolatokat. Mintha érezne valamit, sejtene valamit, pedig még nem lett tudatva vele a Nagy Terv. Oh, Latrens, Latrens, mindennek ellenére is lám nem kerülheted el végzetedet! Vagy azt hitted szélhámos életmódoddal változtatsz majd rajta? Kit akartál becsapni, kit akartál elámítani? Hisz Ő úgyis átlát rajtad, tudja jól hogy ez csak állarc…Nézd milyen erőslelkű őröket tett melléd: Aranyszarvast, McOld, a Herceget…Igen, a Herceget, az édes bátyámat, aki már akkor is be volt avatva amikor még nem is ismert Téged! Ő is Választott volt…Emlékszel arra az éjszakára amikor hajótörötten értek vissza a szállónkba? Az a kínai akit megölt téged akart…Ugyanis a kínai küldetésben volt, egy bizonyos prófétájuk felfedezte hogy te vagy a kedvenc…Gondoly csak vissza, ha a Herceg nem üldözi Gyöngyit, sosem jutott volna eszedbe feleségül venni. Hogy miért pont őt? Aranyfelhő miatt. A Nagy Szellemnek Aranyfelhővel vannak tervei, ő lesz az, aki ennek az üldözött nemzetnek jogokat biztosít.
Érzed, ugye, Latrens? Szürke Farkas… Hány nevet felvettél magadra, mintha azzal változtathatnál sorsodon. Ennek a kislánynak itt már nem leszel a férje, Latrens. Majd valaki más. Nem így lett megírva. Ne hagyj még több szomorúságot magad után, különben is tudod mi az özvegyasszony sorsa: máglya… Ezt nem kívánhatod neki.
A Nagy Szellem készülőben van, elérkezett az idő, mint ahogy tudtad is hogy el fog jönni. A Leghatalmasabb Erőnek tervei vannak vele, nagy tervei. S Veled is. Valakinek a helyébe kell állni, hisz rengeteg munkát hagy maga után. Aranyszarvas igyekezett ezt a maga módján tudtodra adni. Még akkor is, amikor a fele falut majdnem megmérgezted kutyatejjel.
Nézd, Aranyszarvas egészen úgy néz ki mint aki be van csípve. No! Milyen jól áll neki! Békának is tetszik, erővel táncolni rángatná. Jaj, vigyázzatok, a folyóba esnek mind a ketten! Latrens, Aranyszarvast mentsd, Beka biztonságban van!
Milyen izgatottan nézi mindenki őket a partról. Egy-két bátrabb ember beleugrott a jéghideg vízbe, de csak Békát találták meg. Aranyszarvas meg Latrens nyom nélkül eltűnt…


Mint édesanya lehelete úgy melengeti arcom a nap. Örömmel, majdnem kislányosan ugrálva sietek az új jövevények elé. Az egyik már messziről megismer, nevet, integet, könnyezik, mind egyszerre, az édesanyám. A másik jövevénynek kissé több idő kell de végül is felismer s előbb félve, majd egyre bátrabban, boldogan lépeget felém az újonnan felavatott Nagy Szellem…
Egy nap majd eljön az az idő is amikor egy aranyhajú kislány bátran meg meri dorgálni még ezt a Szent Embert is ha titokban babot eszik…

Iródott Urunk 1799 esztendejében
Gyöngyi