Maszong József                          Matyibá  színtvall

                                                        Beszélő levelek



Hallod te asszony, ugyan néz már ki a kapura kit fog ez a háromlábú bolhafészek. Mert egyszer leugatja magárúl a bundát oszt, hogy néz majd ki, habár most se lennék nála szuka.
- A postás Vili az te Matyi.
- No eriggyél akkor ki elé, mert soha nem olvasunk levelet, oszt Zsuzsim nagyon rég írt mán.
-  Jövök már Vilibá ne fosson kigyelmed, te meg takarodj bolhafészek, mert a seprővel meglapítgatlak. No kerüljön beljebb Vilibá az ember már nagyon várja a húgától a levelet.
- Jónapot Matyibá ! – mikor üti már agyon ezt a háromlábú fenevadat ? Nem győzi az asszonyfoltozni a kincstárit ha magukhoz levelet hozok. Mert az újságot csak-csak bedobom azt iszkiri a biciglivel, de a levél az más…annak biz lelke van.
- No fújja ki magát Vili, azt hajtson föl ebből a borocskából egy pohárra a nagy ijedségre.
Ez volt a másik amitől Vili félt, Matyibá bora.., mert az a hír járta, hogy olyan guggolós bór,..hogy az milyen…- hát guggolva mennek el az ablak alatt nehogy behívják megkostólni.
- no nézzük csak és Vili kotorászott a nagy zsíros bőrtáskájában és előhúzott két levelet is. Még ő is meglepődött mert még ilyen nem fordult elő mióta eszét tudja, amit eléggé titokban is tart nehogy elirigyeljék azt a keveset. Szóval két levél, - Matyi is nagy szemeket kerekített és csak nézett szólni nem tudott…ekkor lépett be Beus asszony az udvarról, miután nem kis nehézséggel lecsitította  Bundást. Látván  a férje olyan értelmes tekintetét, amit inkább a postástól szokott meg, megijedt s összecsapta a kezét ..
- Te jó ég tán nem ütött meg a guta Matyi ?- mondjuk azon se csodálkoznák, ettől a sok rossz lőrétől amit megiszol. Lassan felocsúdik mindenki az első meglepetésből és nézegeti, olvassa a borítékon a feladót. Az egyik ismerős száz közül is felismerné, Zsuzsi húga szép betűit, mintha mindegyik a képeskönyvből lépett volna ki csupán azért, hogy díszítsék a borítékot.
Most megrohanták Matyit az emlékek. Mindig így volt ha a húgaitól jött levél , Zsuzsit is meg Terust is nagyon szerette és felváltva írtak egymásnak a soruk felől. Nagyon jó nevelést kapott mindkettő, de sajnos az élet másként rendelkezett velük. Külön tortúra a levélbontás ezt Beus is tudja, rég ismeri ura szokásait. Morgós alak, de szíve arany meg hát amúgy is nagyon jó vele , na.
Kedves Bátyám! Így a levél…nagyon jó a termés az idén , de az eső akadályozza a betakarítást…a kombájnok nem tudnak a földre menni, a gabona a földig hajol, hiába tömöttek a kalászok…na most egy pár helyi pletyka, ezt majd elolvasod te, engem nem érdekel, de itt írja .. eggyel szaporodtak…
- na ne bosszants Matyi ! Zsuzsinak gyereke? hát nem azé, de múltkor még nem volt semmi !
- dehogy a Zsuzsinak… vettek egy tehénkét, írja és tudod hogy hívják ..- Bori !
Na ezen aztán mindhárman jót nevettek. Vajon ki írta a másikat ? Ez már olyan katonásabb , szögletesebb írás. Látszik, hogy férfiember írta. Valami Elek a feladó és Dorongvárról jött.
Nézzük csak mit ír ! – na igyon Vili még egy pohárkával ! A postásnak, hogy kíváncsiságát kielégítse, muszáj volt a guggolósból elfogadni még egyet, de az első kortynál a gigája megállt se le se fel… a szemei gúvadni kezdtek, úgyhogy Bea egy gyakorlott tenyeressel a hátára csapott és a postás Vili megmenekült a fulladástól.
- Kedves Mátyás és felesége Bea! – mivel tudom, hogy jártas vagy egy két iparos munkában és feleséged is ügyeskezű asszony így szeretnélek meghívni hozzám Dorongvárra a Nefelejcs utcában levő kocsma és egyben fogadó felújítására. Teljes ellátásról gondoskodok ..aláírás: unokabátyád Átvert Elek. Na most aztán nemcsak gúvadt a szeme mindenkinek hanem tátva is maradt. Először Beus tért észre ..hallod-e Matyi ! Te nem is mondtad, hogy van ilyen gazdag rokonod is. Na ezt eddig én sem tudtam és most már kíváncsivá tett. Csak, hogy menjünk el a jószágoktól. Hacsak a szomszéd nem jön át ellátni addig őket, mert a bolhás  őt nem bántja, hacsak egyszer azért nem, mert sántít és azt hiszi, hogy csúfolja azt megharapja. No de ez legyen az ő dolguk. No Vili holnap gyere erre és az addigra az asszonnyal  meg hányjuk-vetjük a dolgot és írunk választ Zsuzsinak és ennek az Eleknek és beviszed a hivatalba, mert nekünk lesz elég teendőnk a házkörül ha úgy döntünk , hogy elmegyünk.
Nagy nehezen kiheverte az idegrohamot a Bundás amit a postás látványa okozott neki és a horpasza se zihált annyira. Oda heveredett a lábamhoz, ez valami új volt tőle, mert ilyenre nem emlékeztem pedig régóta itt él ez a bolhaszálloda. szerintem ez már ilyen öregen született. Lassanként elvégeződtünk a ház körül és lecsutakoltunk. Asszonykám a tiszta szobában ült és valamit varrogatott, de láttam nem valami nagy meggyőződéssel. Nem hagyta nyugodni a napközben ért esemény őt sem. Mintha egyet gondoltunk volna úgy buggyant ki a szó mindkettőnkből. El kéne tán menni ! – mondtuk majdnem egyszerre. Matyi akkor írj Zsuzsinknak is, hogy míg nem jelentkezünk ne ide írjon, hanem Dorongvárra a Nefelejcs utcába…mi is neve a műintézménynek ? – Korcsma az Elekhez  !!! – na oda.

Pókerhát, III. Zsiga utca 13.b.

Kedves Zsuzsi húgom !

Mire megkapod a levelem már túl leszünk a falu határon. A postás Vili, tudod melyik , amelyik még szerencse hogy postás, mert ha pincér lenne mire a fröccsel kiérne kilötyögtetné,,ja ja az a billegős,,,így már tudod ki az. A  leveleddel együtt hozott egy másikat Dorongvárról. hát eddig én se tudtam, hogy van ott rokonom, gondolom te sem. Ja .- örülünk a Borinak, reméljük sok tejet fog adni, azt bika van-e a faluban? – nem a férjedre gondoltam.
Visszatérve Dorongvárra, meghívott az újdonsült unokatesó „ korcsma tatarozásra”, hogy ez honnan tudott az ügyességemről ! – csak híre megy ennek. Hiába ciccegsz , igenis kihúzom magam kis hugicám. Ha írsz oda küld, mert érdekel mi történik nálatok. A múltkori levelemben kérdeztelek Terusunkról, de semmit nem írtál róla, vagy te sem tudsz többet. Ha írna légyszi azonnal értesíts, mert most olyan vírus járványok vannak, nehogy beteg legyen és én ne tudjak róla. Mert tudod milyen beszéd jár erre „ Egy két pohár Matyi vinkó megvéd minden vírustól” még a muslincák is búvárruhában repülnek el az üveg fölött. Na nem olyan rossz, na nem , már volt olyan aki egy üveggel is megivott, hogy azt a „ Homoki ezerjó” egyesület saját halottjának tekintette. Mindig bántasz Zsuzsim, pedig mióta ezt iszom nem gombásodik a lábam, lehetséges lenne, hogy azok is ezért hagytak el? No mindegy !
Írjál ha eláll az eső vagy ha nem akkor is. Várom a híreket. Maradok szeretettel bátyád Matyi és Bea.

Dugványpuszta, kelt ma, mint a kalács.