110. fejezet.


                                             Fényes lagzi Vulg Fartban
                                       előkészületek a Medvetánc Ünnepre
                                                             II. rész.


Ezekben a napokban hosszú kígyózó sorok alakultak ki az Úgyis Lenyúllak hivatal előtt. Mivel él a nép körében az  a kép, mely szerint mi vár azokra, akik Fürgén Kibicskázlak kezelésére szorulnak. Nem is beszélve a szikláról való landolás utáni állapatról, még nem jegyezte fel a krónika, hogy valaki ép porcikával megúszta volna. Sajnálom, hogy ehhez kellett folyamodni, de nagyon elkutyult a társaság. Tehát gyűlt a nászajándék, ahogy annak kellett lennie. A szokás szerint nekem és kedves leendőbeli hitvesemnek útra kellett kelni, hogy a baráti törzseknél tisztelgő látogatást tegyünk, és egyben meghívjuk az évszázad lagzijába, mert nem én mások suttogják ezt, hogy ilyen szép pár régen volt keleten és nyugaton. A szavannák szabad népe alig várja az eljöttét.
Utunkat úgy terveztük meg, hogy a folyó mentén haladunk felfelé lóháton, magunk után vezetve a málhás lovaink, mert a személyes holmink mellett a hívogató ajándékot is a málhások hozzák. A csecsebecsék amiket Mosolygó Szem készített az inkább az asszonyoknak valók. A férfiaknak úgy döntöttünk, hogy azt a finom pipadohányt tesszük szarvasbőr zacskókba, amit még kedves barátnőnk Ezüsthaj hozott a nagyvízen túlról, mikor megnézte övéit. Még nem esett szó a lagzi időpontjáról amit elindulásunkkor tűzött ki a Lenyúllak hivatal vezetője Degesz Zseb. A lakodalom a Medvetánc Ünnepén a júniusi első holdtölte napján lesz. Ez egyben a hosszú tél után alkalmat ad arra hogy a párok ismerkedjenek egymással és számba vegye a törzs a téli szaporodást a kis jövevényeket. Későbbiekben leírom a menetét, mert ez egyben a nagy Szellemhez való engesztelő  fohász napja is. Első megállónk a sziúk voltak, akik testvéri szeretettel fogadtak bennünket. Átadva az ajándékokat és medvemaszkot, ami jelképezte az ünnepet és a jó minőségű dohánnyal elszívtuk a békepipát, utunkat folytattuk következő állomásunk felé a Dakoták felé.
Dakoták egy békés nagy nemzetség fiai. A táboruk szabályos  alakzatban felállított wingwammokból állt. A telep magaslati pontján volt Futó Róka sátra amely előtt már várt ránk. A szokásos üdvözlések után átadtuk meghívónkat jelképező maszkot és a békepipa elszívása után kedves vendéglátóinktól búcsút vettünk. Következő állomásunkon az Apacsoknál ért utol az este és a lenyugvó napnál a törzs öregeivel elpipázgatva beszéltük meg a világ dolgát, Mosolygó Szem pedig az asszonyok sátránál vendégeskedett. Vendéglátóink a éjszakára ott marasztaltak és mi szívesen hajtottuk fejünket le a kimerítő napi utunk után. Másnapra maradt a folyó ezen oldalán a Komacs és Navaho testvérek látogatása, majd tőlük a nagy gázlón Szürke Pisztráng navaho harcos segítségével a túlparti törzsek látogatása volt betervezve. Sorban Hopi, Deni, Mandanok, Feketelábuak, és majdnem átellenben nekünk a Cheyenek. Már a mandanoknál éreztem valami furcsát a közérzetemben , de nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Csak midőn a cheyenekhez értünk fogott el a gyengeség. A varázslójuk azonnal hozta a gyógyfőzetét, de míg a kedvesem Mosolygó Szem , meg nem győződött a minőségéről nem engedett inni belőle. Annyira erőt vettem magamon, hogy egy tömet kalumetet elszívjak a főnökkel, de utána lázba estem. Szörnyű éjszakám volt, végig vonult az utóbbi évek öröme bánata előttem. Szeretett Gyöngyim megjelent s halk hangján tudomásomra hozta, hogy nem haragszik amiért újra házasodom, mert kedveli a jövendőbelim és biztosítottnak látja a gyerekek nevelését. Még mondott dolgokat Marisról és , hogy vigyázzak Békára no meg Szarvaskára, de zeket már sajnos a kimerültségem okán nem tudtam megjegyezni.

Utólag tudtam meg, hogy cheyen barátaimnál több napot töltöttem lázálomban és hírnököt küldtek át a folyón hozzánk, hogy tudassák, nincs semmi baj csak később jövünk, míg csitul a láz.
No nem kellett több a kedves Mamának, már kommünikét tett közzé, hogy a lagzi elmarad meg eceterá eceterá. A lagziig még bőven van idő. Tehát Brekettyusz úr és Szarvasanyó őlédysége ne dörzsölje a kezét.


következő részből:

- sátorváros építése a vendégeknek
- különbizottság létrehozása
- maszkok- szerepek
- zenészek, szakácsok, cukrászok
- lagzi