Kardos Beáta (Mosolygó Szem)

Megnevelem a Papát!

Nem tudom, mi történik az én drága szüleimmel. Nagy reményekkel jöttem át az óceánon, reméltem, hogy itt megszabadulva az udvari etikett kényelmetlen szokásaitól, végre levethetem a zárdában rám kényszeríttet szigort. Most meg úgy veszem észre, hogy illene apámat és anyámat visszaküldeni az óhazába, mert nem ismernek határt.

Unga-Bunga nekik már a szerelem gyönyörű románca, és épp az imént láttam, hogy anyám Szürke Farkas varázsló tipijéhez rohant, baltával a kezében. Apám meg 120 kilókat kiabált, lehet szegény duplán látott a tüzes víz hatására. Megáldottak engem az Istenek. Van egy kedvesem, aki határtalan mennyiségben fogyasztja a babot, egy apám, aki már a víztől is részeg. Valóban valami nagyon nagy változásnak kell történnie, ha azt szeretném – mint úrilány -, hogy normálisan folyón az élet.

Határoznom kellett, mint felelős anya, Szürke Farkas két kislánya nem élhet ilyen feltételek között. Döntöttem: Kihívattam négy apácát, két hittérítővel, és két úri dámát, akik majd nevelni fogják a kicsiket és nagyokat. Apámnak és anyámnak társalkodónőket is kértem, akik nem Decameront fogják olvasni, hanem Róma nagy klasszikusait. Remélem, ragad rájuk valami, visszaemlékeznek, hogy ebben a légkörben születtek, nevelkedtek.

Szeretném látni áldozni, gyónni, imát mondani a papát, és ugyanúgy szeretném visszafogni mamámat is.

A következő hajó már hozza is az újvilágba segítőtársaimat, majd akkor jelentkezek, ha ők már megérkeztek.