104. fejezet

Közeleg a karácsony...

…. csodálatosan hosszú őszünk volt itt a nagy sziklás hegyek lábánál. A tél, habár vártuk már oly hírtelen köszönt ránk, hogy ha nem felkészült nemzetségről van szó, az éhínség s a hideg tizedelte volna a falut...Takahanát.
Az erdőre tűzifát gyűjteni az asszonyok medvebőr bundában és ugyanilyen szőrös bélelt csizmában jártak. Arcukat az általam készített „ LUParc” krémmel ápolták, hogy a hideg szelek nehogy kikezdjék. A vadászok csak napnyugta után mentek a csapdákat ellenőrizni és azt is csak napjában egyszer. Ilyenkor az állatok is elbújnak és kevés a zsákmány. A télire eltett füstölt halat, húst és az elvermelt kukoricát osztottuk be. A havazás ha alább hagyott akkor sokkal hidegebb lett, mert az észak-nyugati szél végigsöpört a völgyön s jaj volt annak akit akkor kinn ért. Tehát olyankor inkább mindenki a tipijébe húzódott.
Lótok Futok épp a reggeli újságom a Hajnali Kukorék ünnepi előzetes különszámát hozta, hogy milyen rendezvények várhatók a Karácsonyi ünnepek alatt a közösségi tipiben. Mikor a III.-as kórteremből jelzéseket vettem, az ügyeletes kolomp megszólalt. Ebben szobában lábadozott Szarvasanyó...
Mert közben az időjárás változása jótékony hatással volt a betegeimre, no meg a szakszerű kezelés. Délutános Vilma felismerte férjét Szílaj Vágtát...Gügye Rügy kapott Fergeteges Pukkantótól egy hátvakarót karácsonyra...Ragyás Hajnalnak is elmúltak a pattanásai...
Egyszóval betudott feküdni Arany Szarvas és kezelésbe tudtam venni, mert a múltkori mokaszin rock táncbemutatóján megerőltette magát, így újból kell alkalmaznom a már jól bevált „ pocsolyába csomagollak” terápiát, kiegészítve speciális kezelésekkel.
Sajnos megpróbálkozott olyan dologgal is ami neki még nem nagyon megy...nevezetesen a füstben olvasni a jövőt...ez csak a kiválasztottaknak, mint jómagam adatott meg. Ezáltal Szarvasanyó szeme részlegesen károsodott. Ezért vártam nagyon Lótok Futok kihordót, mert híreket vártam az előző orvosától a „ Csak Semmi Hisztérika” hospital szemészétől Dr. Na Hogy Néztél dokitól aki a „ ne pislogj-nézz” terápiát alkalmazta, de sajnos nem a kívánt eredménnyel, mert őt egy speciális komplex kezeléssel lehet helyre hozni. Könnyű volt felismerni, mert az asszisztense Coffos Kukucska jellegzetes kaparásával volt ékesítve.
Bementem a kórterembe és leültem az ágya mellé, hogy átolvassam.
S íme az én terápiám : Míg a teste pocsolyába gyógyult, addig a szemét az általam kidolgozott speciális „szemrelaxációval „ kezeltem lat. „cucuts pislogus med.” sajnos a látvány amiben részeltetik a látogató enyhén mondva kacagtató de mindent a gyógyulásért. Mosolygó Szem mikor meglátta anyját a sárból kikacsintgatni, mint a béka a kocsonyából, úgy el kezdett nevetni, hogy elcseppenusz pisusz lett belőle. De Szarvaska már lábadozik, mert megígérte, hogy nagyon hálás lesz ha meg gyógyul és hozzám adja a lányát.
Odaadó lánya van Szarvasanyónak, mert megkért, hogy a megürült kórterem valamelyikében biztosítsak szállást neki, mert szeretne éjjel-nappal itt lenni az anyjával, hogy ápolhassa. Semmi akadálya nincs ennek, mert az a célom, hogy a karácsonyi évbúcsúztató rendezvény sorozatból ne maradjon ki. Mert ha nem is javaslom már neki ezt az ugra-bugra táncot amit a legutóbb is csinált, azért hallgatni a zenét és nézni a sok fiatalt és közben iszogatni a „ memorius gazus” leveléből főtt italt nádszállal szívogatni...
Az előkészületek nagyban folytak. A törzs vezetői sok magasrangú vendéget vártak . Már jó előre le voltak foglalva a vendég tipik amelyeket állandóan befűtve tartottak az asszonyok.
Azt beszélték faluhosszat az emberek, hogy tán a rég nem látott Hónalj Stócne is eljön, de ezt nem merem Szarvaska előtt mondani, mert annyira elérzékenyül s a könny árt a kukucskájának. No és még azt rebesgetik, de ez nem biztos, hogy az éjszakai extázis táncban foszforeszkáló nagy szemű babban táncolnak a „Nagy Monitou szellemlányai” tánckar s csupán ez lesz rajtuk...ez a „ Három-bab tánc”...a véglegeset akkor árulom el, már a menü-lapot..amikor az áment kimondták rá, mert a tavalyi tánc után is macerálták a művészeket s ezt nem akarják , hogy újból megtörténjen.

Szóval visszatérve a munkámhoz, nekem az a kötelességem, hogy ha kell gyógyítsak, vagy ha kell tanácsot adjak az embereknek, mert a füstben sok minden meg van írva...Lassan befejezem mára a naplóbejegyzésem, mert a pocsolyát kétóránként le kell locsolni olvadt hólevével, nehogy megszáradjon...mert akkor némely helyeken ahol nemcsak a sima bőr van:)))ott nagyon húzza és fájdalmat nem akarok okozni:)))))) na loccsantok egyet és lefekszem....


folyt. köv.