.Gligorics Teréz ( Harmatgyöngy ) Aki másnak vermet ás.. Itt tényleg annyi minden történt, hogy már magam sem tudom ki kicsoda, miért jött ide és kihez tartozik. Mint pl. Saint Germain gróf. Latrens szentül meg volt győződve, hogy ő az, Aranyszarvas szerelme, Aranyszarvas viszont azt bizonyítja, csak egy álarcos valaki. Kinek higgyek? Mosolygó Szem, Saint Germain lánya, megismerte. Nemrégen volt az apjával, nehéz elképzelni hogy ekkorát tévedett volna...Ha apja neki egyáltalán, a történtek után ebben is kétkedek. Sőt, azt állítják, Deli Bika féltestvére. Valami nincs itt rendben. Már arra is gondoltam, hogy ezekből valaki az, aki Latrens ellen áskálódik. Ha érzéseim nem csalnak, akkor a veszély még nagyobb mint gondoltam, mert akkor nem egy emberrel kell szembeszállni. Viszont Mosolygó Szem-nek sem lehet hinni, úgy érzem. Valami nincs rendben ezzel a lánnyal, szinte hihetetlen hogy Aranyszarvas lánya lenne. Lesütött szemekkel játssza az ártatlant, viszont egy néhányszor rajtakaptam amint egy-egy férfi testére rátapadtak a szemei. Ha ő zárdából jött, akkor én az angol királynő vagyok... Visszatérve Saint Germain grófra. Küldöttje azt állítja, megölte Bozontos Kígyót, törzsünk egyik legnagyobb ellenségét. Aranyszarvas célzott valami tervekre. Erről valamennyit tudok én magam is, habár nem árulhatom el titkukat, de ezzel kapcsolatban kellett elutaznom Aranyszarvas küldetéséből nemrégen... Sosem tudnám elhinni, hogy Aranyszarvas valami kalandornő lenne. Viszont a többiek...Egyiküket sem látta évek óta, emberek megváltoznak... Másnap reggel gyorsan a hátsó lángra lett téve az egész Saint Germain história, ugyanis valami sokkal rosszabb történt... Aranyfelhő zokogva jött be a szobába: -Anyuka, anyuka, jött egy bácsi, hozott szép gyöngyöt, de amikor bejött a szobába, egy tehén nekiment és egészet szétszaggatta! -Álmodtál, kislányom, - igyekeztem megvigasztalni. Emlékeztem még gyerekkori rémálmaimra, tudtam, nagyon is élethűek tudnak lenni. -Nézd, kicsim, itt a szoba, látod? Nincs itt bácsi, nincs tehén! Csak egy rossz álom volt. Gyere, szívecském, anyuka lefektet vissza. Akarod daloljak neked? Erre nyakamba borult máris félig elaludva, halkan mondta, igen. Lefektettem vissza kicsi ágyába, halkan dúdolva neki, de pár perc és már az igazak álmát aludta. Akkor vettem észre, Latrens nincs a szobában. Nem voltam megijedve, sokszor szokott korán reggel kimenni a hegyekbe, állítólag a harmatos füveknek sokkal nagyobb a gyógy erejük. Legalább is Latrens azt állította, habár Aranyszarvas szerint a gyógyerő nem a füvekben van, hanem a szívekben... Gondoltam megcsinálom a reggelit amíg előkerül valahonnan. A mai napra egy folyómenti sétát terveztünk a gyerekekkel, habár ők inkább halászásnak nevezték a kirándulást. Gondoltam, majd beosszuk az időt, jut erre is, arra is. Amint sürgölődtem az étel körül, hangokat hallottam odakint, egész közel a házhoz. Ki lehet ez ilyen korán, gondoltam. Nem szokás senkit meglátogatni amíg a tipik nincsenek nagyra tárva. Az emberek alszanak, öltözködnek, ami... Kinéztem az ajtórésen, Latrens és Mosolygó Szem volt...Latrens nagyban ígérgette Szem-nek a saját házat, gyerekeket... -Gonosz asszony lehet a feleséged...- -Ne törődj vele... -Te leszel a második feleségem... Velem fordult egyet a világ. Latrens? Mosolygó Szem? Hisz csak pár órája hogy esküdözött égre, földre, semmi köze nincs hozzá...Elhittem neki. Nem tudom honnan jött az erő, honnan jött ez a kemény elhatározás, hisz szeretem Latrens, szívből szeretem...Félbehagytam a főzést, bementem a szobába, körülnéztem. Talán utoljára. Előbb összeszedtem a kislányok ruhaneműjét, játékaikat, majd az enyémet. Összehajtogattam mindent az ágyra. A pénzem jó helyen volt, arról nem kellett aggódni. Most már csak várni kell, még korán van. Ha anyámék felkelnek, felöltöztetem a gyerekeket. Valaki majd segít áthordani ezt a kis ruhaneműt ami van. Tudtam, sokáig nem maradhatunk anyáméknál, szűk a hely is, de leginkább Latrens miatt nem. Ott nem zavarhat bennünket, a helyi szokások tiltják. Ritkán hagyja ott egy asszony a férjét, a becsülete is már tiltja, de aki otthagyja, annak nagy oka van és ezt mindenki tudja. A férj nem mehet megkövetni a feleségét. A Vének Tanácsa összehívja a falut, és ott mindenki előtt kell a bűnös férjnek vagy beismerni tetteit, vagy pedig bebizonyítani, ártatlan. Ha be tudja bizonyítani ártatlan, a feleségnek muszáj visszavennie. Ha bűnös, akkor az asszonytól függ visszaveszi-e vagy sem, vagy hogy milyen büntetést szabjanak rá. Van amelyik asszony megbocsájt neki, de olyan is volt már, aki kiköttette három napra, és naponta kétszer bekenyte az egész testét mézzel. Persze a legyek, darazsak...Brrrr! Végre Latrens belépett a házba, úgy látszik Beatrix grófnőnek fontosabb ügye támadt... Meglepődött amikor látta hogy nemcsak ébren vagyok, de minden ruhaneműnk az ágyra van pakolva. -Te mit csinálsz? – kérdezte, gyanútlanul. Talán azt gondolta, rakodok, vagy mit tudom én. -Én semmit. És te? Remélem szerencsésen telt el a reggel számodra. Sok gyógyfüvet találtál? -Nem találtam semmit. Mire felértem a hegyre, felszáradt a harmat... -Felszáradt? Csodálom! Itt még jócskán van belőle, hiszen olyan korán van még! Erre felütötte a fejét, észrevette, valami nincs rendben. -Latrens, egy ideje már fent vagyok. Hallottam, láttam mindent. Pár napig ott leszek édesapámnál, amíg megcsinálom a további terveket. A gyerekeket viszem. Aranyfelhőnek megszakad a szíve itt hagyni Csillagszórót, tudom...Meg téged is, habár... Nem tudtam visszatartani könnyeimet tovább. Latrens karolt volna át, de ellöktem magamtól. -Tudod, mindent meg tudok bocsájtani, és meg is bocsájtottam. Olyan dolgokat is, melyekről fogalmad sem volt, tudom. Hazudj, ölj, lopj, csinálj amit akarsz, megbocsájtom. De szeretet, hűséget hazudni, azt nem tudom megbocsájtani soha... Fél óra múlva anyám tipijében voltam a gyerekekkel...Anyámék megértik, valahogy muszáj lesz a gyerekekkel is megértetni. De most nem tudok erre gondolni, semmire sem tudok gondolni, csak arra az őrült ürességre, mely hirtelen visszhangzani kezdett bennem... Estefelé járt az idő. Kint ültünk a tipi előtt, anyám főzött, a gyerekek valahol a faluban játszottak. Fájó szívvel néztem otthonunk felé, de tudtam, oda többé nem megyek vissza...Két ember tartott a ház bejárata felé, gondoltam valaki beteg, jöttek gyógyfűért vagy esetleg elhívni Latrenst a beteghez. Még van aki elhiszi neki, gyógyereje van...Az volt a furcsa, hogy két ember három lóval jött... Pár perc múlva kijöttek vissza, hárman. A két ember és Latrens. Felszálltak a lóra. Amint háttal kerültek hozzám, akkor láttam, az egyik idegen kezében pisztoly volt, Latrens hátára szögezve. A nap lenyugvóban volt amint nagy porfellegek között elhagyták a falut...