135. fejezet. Óh mon Dieu !
2006.06.22. 16:15
Kardos Beáta ( Mosolygó Szem )
Oh mon Dieu!
- Oh, no – ilyen förtelmes körülmények közé érkeztem? Zarver Tanti nem ezt írta nekem!
A ruháim! Hol fogom tárolni őket? Az inasom beteg lett és meghalt a hajón, mi lesz most velem?
Megbánom, hogy eljöttem a vadak közé? Förtelmes! Ilyen lyukban fogok lakni? Bár csak jönne a Tántikám, ezt, nem fogom kibírni!
A zárda, ahol eddig nevelkedtem az apácáknál, luxus volt ehhez viszonyítva. És milyen poros minden? Nem törli le senki a port? Minden ember egyforma! Hol vannak a szolgák, mivel közlekednek? Szerencsére a zárdában eltöltött évek után sok vadászaton vettem részt a Bécs melletti kastélyunkban. Ott ismerkedtem meg a kedves Zarver Grófnővel. Mindig különc voltam – szüleim és nevelőim szerint -. Ezért is tetszett meg az ugyancsak különcnek számított Grófnő. Nagyon összebarátkoztunk, hívására, hogy hódolhatok kedves időtöltésemnek, azonnal igent mondtam.
Szeretem a gyerekeket. Otthon is mindig magam köré gyűjtöttem őket, még a mosónő kicsijét is tisztába tettem mindig. A tűpénzemből még adtam is a derék asszonynak, hogy legyen ruha meg élelmiszer a kicsiknek. De hol van a Tanti?
Bárcsak jönne a Tantikám! Vagy Ő! Tudom, hogy itt van a táborban, és azt is tudom, hogy megnősült. Remélem nem felejtett el engemet. Igaz csak egyszer találkoztunk, de akkor milyen gáláns volt, és mennyire udvarolt! Olyan alázattal csókolta meg a kezemet, hogy belepirultam. Arról biztosított, hogy soha nem felejt el engemet. Vajon a Tánti tudja, hogy csak ezért vállaltam ezt a hatalmas utat? Sejti, hogy halálosan szerelmes vagyok Latrens márkiba? Tudom, hogy megnősült, de ez nem lehet akadály. A templomban nem esküdtek meg. Isten előtt még lehetek én a felesége. Semmi sem tántorít el, még ezek a rémes körülmények sem.
Itt van! Itt van az én Tantikám, de milyen hiányos az öltözete! Kilátszik a bokája! De hisz majdnem teljesen levetkőzött. Így kell nekem is majd öltözködni? Nem baj, csinosabb vagyok, mint a neje, már, ha az. Kiharcolom, hogy az enyém legyen.
Tántikám! Milyen jó, hogy ismét együtt vagyunk!
Mosolygó Szem
|