66. fejezet. Pókeres Teru..., és Swincer Emily szövetsége ...,
2006.02.28. 14:49
66. fejezet.
Pókeres Teru..., és Swincer Emily szövetsége...,
…., sokáig nem tudtam elaludni és törtem a fejem azon, hogy a társaságból egyedül számba jöhető nő, az nem más , mint Swincer Emily névre hallgató utastársunk. Az álom zuhanás szerűen jöhetett, mert nem emlékszem Gyöngyim mikor jött meg a társalkodóból. Reggel arra ébredtem, hogy valami nagyon nyom, hát az ágyneműm volt összegyűrve alattam. Rémes álmaim voltak..., - Gyöngyi..., képzeld ; - kezdtem ahogy kinyitottam a szemem, mert láttam, hogy az én asszonykám ül az ágy szélén, de valamit nagyon számol. - Azta ! Kiálltottam fel a tornyosuló aranytallérokra a kis szekrényen és bankókra..., ezt mind nyerted ??? Persze,- volt a kurta válasz, „ nem nyeretlen kétéves vagyok”,- csak néztem ki a fejemből az én Gyöngyim ez ??? ,... - rossz hatással van rá ez a társaság. - No mindegy megkísérlem elmondani az álmom,- tudsz figyelni egy kicsit? ,- persze és egy árnyalattal, mintha kedvesebb lett volna a hangja. ( biztos meg van elégedve a nyereményével) - Képzeld annyi szörnyűséget álmodtam,- a Swincer Emily nem is az aminek kiadja magát, hanem indián lány s valami közünk van hozzá, már mint családi kötelék szempontjából. Miket beszélsz ,- Szellőkém ?,- még hogy .,, és indián..., és családi !!! Igen megjelent a nagy szellem nekem, - persze megint telenyomtad magad babbal ! Csak tudnám honnan szerzed !?!?! Gyöngyikém higgyél nekem,- azt is mondta a Nagy Monitou, hogy Nagy Medve és Fehér Szarvas lánya, és hogy Fehér Szarvas a Te édesanyád Fojton Beszélő nővére ; - miket nem mondasz, kezd elölről !!! Újból elismételtem, akkor azért néz időnként olyan sejtelmesen ???,- tűnődött el Gyöngyi..., ahogy így tanakodunk a régmúlt emlékei jönnek elő. Akkor jelentőséggel nem bíró dolgok , most más megvilágítást nyertek. Hoppá !!!, - mi hoppá Szellő,- beszélj világosan !!! - mikor a Nem Érsz Utol fedélzetére mentünk fel, akkor egy elég mogorva kinézésű és magát elkendőző alak nyomult fel utánam. Most kezd kristályosodni amit az álom mondott „ és elküldöm érte követem aki haza hozza leányunkat”. Akkor ez lehetett az az alak aki átjött a kontinensre Zarveré !! akkor ezért menekült meg az összes helyről!!! …, no várja csak kiugrasztom a nyulat a bokorból..., Nagy Brumi lánya..., ha találkozunk a fedélzeten majd mondom neki, hogy „brumm-brumm”:))) majd meglátom milyen képet vág, előre is somolygok magamban...., Te mit mantyogsz Szellőke ? ,- á semmi az egész Gyöngyikém, - felviszem Aranyfelhőt a fedélzetre sétálni és nézelődni, olyan jó az idő. Az nagyon jó lesz,- én addig rendet teszek a kabinban..., s utána csatlakozom hozzátok, - Szellő !,- igen ! ,- aztán semmi disznó dal tanulás !!!, - ó nem , már hogy is gondolsz ilyenre :))) én ??? és mindketten jót kacagtunk, mert olyan ártatlan képpel adhattam elő, hogy csak nevetni lehetett rajta. Úgy látszik mindenkinek sétálni van kedve, mert a fedélzet teli volt az utasokkal. A kapitány a hídon , mint aki nem ismer úgy néz rám, gondolom ez az anyagi veszteségei miatt van. Úgy kell neki, minek ül le kártyázni, velem ez nem fordulna elő. Aranyfelhővel sétáltunk a fedélzet hátsófele felé és közben fel kellett emelnem, hogy a mellvédtől kilásson. Szerette nézni a tengert és már rég megállapítottam , nem egy félős tipus. A fedélzet közepetáján futottunk össze Swncer Emilyvel..., az én kislányom illedelmesen hangosan köszönt s én is illőképp üdvözöltem, csak ahogy arrébb haladtunk mondtam neki hangosan,- tudod kislányom majd az újvilágban lesz sok nagy medve is!!! hehehe … Emilyt , mintha darázs csípte volna , nagyot toppantott, de ment tovább és azt hitte nem veszem észre a reakcióját. Tényleg apu mondta az én ártatlan kislányom,- tényleg..., majd mutatok neked, de csak tisztes távolból, mert vadak ám ők..., és tovább haladtunk. Azt hiszem az első döfést megadtam..., az igazság felé vezető úton..., Szerintem Gyöngyi tud valamit...., No majd látjuk az idő nekünk dolgozik és amikor kell felfedi magát, biztos megvan az oka rá, hogy titkolóddzon.
folyt. köv.
|