56. fejezet


Karácsony és újév...,



…,nagyon szép fát állítottunk az udvar közepén, úgy európai szokás szerint. Volt rajta mindenféle csemege, dísz...,no meg ami ezzel jár. A lányok nagyon szépen feldíszítették.
Nagyon boldog vagyok, mert az én angyalomtól akit Gyöngyinek hívnak a kedvenc költöm egy eredeti dedikált kötetét kaptam képzeljétek...,egy eredeti Shakes Pierr …, Jóska meg az új pipájával úgy pöffeszkedet, mint otthon a Félszemű Fingós Farkas..., Marisom sírt örömében, hogy az Oda Varom a Kezem szalonból lesz új ruhája...,Suhanón is előjött a jóság és megbocsátott Pipás Jolánnak ( alias Z.grőfnőnek ) …,Vikin láttam , hogy megkönnyebbült a dolgok ilyentén rendeződésén....,neki talán ez volt a legnagyobb ajándék és amit a pocijában hordozott...,egyedül Csámpás Jeromos ( alias Herceg ) aki dölyfösen járkált le s fel egy cserép bilivel s időnként a fejére tette, mint egy koronát s felségnek szólíttatta magát...,ráhagytuk a békesség kedvéért, de jól is szórakoztunk titkon kuncogtam...,ez tényleg bekotort !
Közösen főzött az egész társaság, mindenki a saját specialitását...,he he he volt Orkánvágó Bableves, Kagyló Becsinált, Párolt Malacláb, s Marokba Sült Kolbász, (ez azt jelenti egy marok lisztből gyúrt tésztában , mielőtt csúnyára gondolnátok :) természetesen a portói sem hiányzott asztalról és á/per-itívnek Azori Görcsberándítót.
Vacsora után énekelgettünk és táncoltunk, mindenki a párjával...,egyedül Csámpás Király Jeromos táncolt magában a Lehajlós Fingóst...,:))) emlékszem a bécsi udvarban a legrosszabb volt ha valaki a második sorban táncolt , mert annak mindig a fülibe fingottak :))) még szerencséje volt ha nem az orr szőrzete lebbent meg tőle :))) és tisztította a légutakat.
A Karácsonyi ünnepek itt egybefolynak az Ó-év köszöntő és Új-év váró rendezvényekkel. Ilyenkor az itteni Azorok házról házra járva sikert boldogságot egészséget kívánnak egymásnak. Nagyon szép szokás csak figyelni is kell, mert vannak enyveskezű kívánságok is. Ez amit a szem meglát a kéz nem hagy ott szokás. Csámpás nagyon eredeti volt..., minden lépésnél durrantott egyet a „bilikoronájába” s neki ez nagyon tetszett, de nekünk nem , de hál-istennek szabad-ég alatt voltunk.
Szépen elteltek az ünnepek, Gyöngyim jóvoltából most megint olvashatok kedvemre. A legnagyobb öröm jön az első hetekben hajó az udvari postával és egyéb futár küldeményekkel és az anyagi dolgaink rendeződnek s feljegyzéseim is el tudom küldeni a Winer Cejtung olvasóinak. Nincs is nagyobb öröm , mint az írás mikor van értelme.


Lágyan zsong a dallam
tenger halk moraját hallva
néked küldöm szívem...,
minden dobbanása legyen
egy üzenet mit testem, s
lelkem küld neked...,

az ünnep tiszteletére egy kicsit elérzékenyültem....,

Boldog Békés Újesztendőt Kedves Barátaim.....,



folyt. köv.