53.fejezet


Csillagszövő keresztelője...,


….,az egyik családi eseményből ki sem jövünk jön a másik. Csak most mi vagyunk a keresztszülők.
Ki kell tennünk magunkért, mert ez drága lélek megérdemli. A kis purec le sem tagadhatja, hogy van benne Jóskából, legalább is mikor ásít , meg mikor tele szopizza magát Marisom szép két nagy dudájából oly bambán néz , mint az apja.
Jaj majd el felejtettem pletyizni...,elmentünk a Hatcsöcsű Hörpintőbe áldomást inni a gyerekre és a Cváj Bögyös újságolta, hogy csak tévedés volt a házassági dolog, mert a kapitány azt mondta, hogy ha visszajön feleségül veszi, mert „ idézem: aszonta Ventőse úr , hogy kiválóan kezelem a fegyverzetét „ . No mi összenéztünk s jót nevettünk, csakhogy Jóska nem volt hajlandó velünk hazajönni, nekünk már elég volt a portói, őt valamikor hajnalban egy kordén tolták a ház elé és ott kiborították. A hajnaliban legkorábban kelő kutya nyalta föl, még szerencséje, hogy nem jelölte meg. Az élet visszatért a rendes kerékvágásba, Gyöngyim felerősödve dajkálta, most már a kis kereszt fiát is. Aranyfelhő szépen gyarapodott hála a szép csomagolású anyatejnek amit sikerül nejemnek megérteni, hogy azt nem pótolja semmi.
Jövő vasárnap megyünk Don Füstöloszhoz, hogy tartsa keresztvíz alá Csillagszövőt. Azon vihorászok, hogy ezek a portugálok alig tudják a gyerekek nevét kimondani pl. Estrellatejedura = Csillagszövő,,,Aranyfelhőt meg egyszerűen Oro-nub-nak hívják. Kelengyét nem tudta megvarrni , de sikerült a városban megvenni a „ Pelenkától a Szemfedőig” hipermarkecban. Itt minden van, a világ összes tájáról ide érkező árú dömping. Volt itt olasz pelenka, francia kis ing, skót pólya, spanyol cumi. Nagyon talpra esett a tulaj Donna Elvira Tenna Lady aki határozottan lép föl a hajósokkal kereskedőkkel nem tudják átverni. Épp a negyedik adventi vasárnapra esik a keresztelő, úgyhogy várható a tisztelt páterusz Füstölosz és Köteleosz Rángetosz nem hasít be míg a szertartás tart. Utána a vacsorán leihatják magukat..., csak nehogy a gyereket leforrázzák és a szentelt vizet összekeverjék a kopasztóvízzel.
Mostanság zsúfoltak lettek a napjaink, de öröm a kis porontyokat látni. Kicsit visszafogottabban kell most élnünk, mert csak tavaszra jeleztek hajót az öreg kontinensről s be kell osztanunk a pénzt.
Habár az élelemmel nincs gondunk, mert a szomszédasszony főz ránk, hogy Marisunk is gyerekágyas, cserébe Gyöngyim tanítja a hülye gyerekeiket nyelvekre, mert az én asszonyom sok nyelven tud …,de legfőképp a letolandusz Latrensust beszéli !!!! Mi a három fiú gyógyfüveket gyűjtünk..., s a háznál nyitottunk egy kis üzletet ahol Viki árulta a portékát. Mivel törzsvendégek voltunk a Six Didkóban ..,lefordítva a Hatcsöcsű Hörpintőben így a lányok kitették a reklámot...,

ami így hangzik :
A „FEHÉRPARTI – GYÓGYSZATÓCSBAN”
Mindent megtalál kínjára csak legyen vastag bukszája.

„ Ha iszik ebből a keverékből a szél tornádóként távozik seggéből”

„ Ha csavar...,csikar...,feszít...,teánktól jobb ha egész nap a budin ül „

„ Míg teánkat kortyolja nem kell gondolni a doktorra „

„Ha szerelmet akar s vágyat gyökerünket kösse rája”

…,Cájv Bögyös sokat álmodozik szegény Kopogós Ventőse felől, hogy mikor jön meg. Nem tudja szegény, hogy az ilyen hajósoknak minden kikötőben van asszonya. Legalább ki van virulva és Suhanót békén hagyja. Úgyhogy megélünk és feltaláljuk magunkat. S a külvilág mint szórakozást úgy látja nem a szükséget benne. Igazából jobb ha lefoglaljuk magunkat, mert amúgy nagyon unalmas lenne az élet.
A gyerekek miatt nagy társadalmi életet nem is élhetnénk, hogy estélyeket adjunk vagy eljárjunk.
Jobb is így. Rendes tisztességes polgárok vagyunk. Vasárnaponként meghallgatjuk Don Füstölosz Páterosz borgőzös hangú miséjét s a lányok a gyerekekkel a „ Térj be Nyalni „ édességbolt teraszára ülnek ki, mi meg az édenkertben poharazunk „ Ringó Keblekhez” ívóban, mert ez a söntése a Hatcsöcsű Hörpintőnek.
Így szép lazán csendesen telnek napjaink..., az újvilágra Gyöngyim apródonként felkészíti a társaságot, mert ott lesz olyan is hogy a közösségi wingwamban kell aludni az egész törzzsel.
Mikor a közös szellem ünnep van. No ezt majd máskor megbeszéljük.


folyt. köv.
Telik az idő...,