49. fejezet

Költözés...,

…, az esti görény incidens után nyugovóra tértünk. Ha nem lenne ki kéne találni ezt a Marist, most látom s érzem mi hiányzott eddig. A maga egyszerűségével és tisztaságával..., egyszóval jó , hogy köztünk van.
…,nos úgy látom minden a helyére kerül..., Maris és Jóska egybekelnek a gyerek családban nő fel , hányadtatott sorsuk révbe jut.
Úgy gondoltam magammal viszem a fiúkat a találkára , mert ennyi pénzel nem ildomos sétálni az utcán. Két hajó is befutott europából és teli volt a kikötő nem kimondottan az udvarból való emberekkel, akiknél a sértődés jele ha bicskájuk megcsillan. Nos így Suhanó és Jóska velem tartott
a Hatcsöcsű Hörpintőbe , ahol már várt a költöztetővel Aleandró de Szagóljbe..., kölcsönös üdvözlés után bemutatta a társát Hozom de Viszem költöztetőt.
Egy óra múlva ott lesz az embereivel és nekünk semmit sem kell megmozdítani. Még egy pohár portóit bedobtunk a gallér mögé s vissza indultunk.
A lányok már összepakolva vártak bennünket. Szálló tulajához siettem, hogy rendezzem a számlát.
Santos Hosszantosz nagyon fájlalta, hogy kiköltözünk , de egyben meg is értette, hogy jobb a gyereknek is és a társaságnak is. Még ellátott bennünket fűszerekkel és más egyéb kiegészítőkkel.
Megérzezve a szállító rendre bepakolta az előkészített holmikat és megindultunk a Via Fehér Part utca 13. ba. Az öszvér húzta kocsi úgy zörgött a kövezeten, mintha egy egész regiment menne rajta végig. Mi gyalogosan követtük mivel nem volt messzi a szállótól, csak ahogy írtam már a Caldeira de Santa Barbara hegy déli lankáján van a ház.
Úgy beszéltük útközben, hogy ha megérkezünk, Gyöngyim vezérletével kicsomagolnak és elrendezkednek, addig én felkeresem Don Tompusz Ceruzosz hivatalát és a lakcím átjelentést elintézem, mert igencsak háklisak rá. Ez már csak formalitás mert mindent előkészítettek. A hivatalban az asztal mögött ott ült a fontoskodó ügyintéző...,Rondán Firkálosz s elém tette az iratot, hogy karcintsam alá s ezzel meg is voltunk..., megkaptam a hivatalos írást.
…, gyerek volt még az idő , így javasoltam a társaságnak, hogy a kicsit tegyük a fonott gyerekhordó kosárba és sétáljunk le a partra, mert jöttek hajók és hátha lesznek hírek az óhazából.
Mivelhogy jóban vagyunk a kikötőparancsnokkal Pabló des Temostos úrral , így a hajók kapitányai is másképp állnak velünk szóba.
Budense ( Duzzogó ) fregatt Lisszabonból jött a helyőrségnek utánpótlással s gondolom utasításokkal az udvartól. A kapitány Don Vent d' Est az a mesélős fajta szerencsénkre és megerősítette sajnos Maris híreit, mert nagy port vert fel az uralkodói házaknál a csalás, amely a lengyel trónt veszélyeztette, ahogy ő fogalmazott „anya és fia merénylet”..., kérdésünkre azt nem tudta megmondani, hogy börtönön kívül mi történt velük. Remélem kiszabadultak és egy száműzetéssel megússzák. Megtudtam még a legfontosabbat, hogy pénz szállítmány is jött, így a prefektuson megkapom a tisztelet díjam a Winer Cejtungtól és gond mentes életünk lesz megint egy darabig.
Visszafelé sétálva épp a templom előtt vitt el az utunk. Az utcán kinn állt Don José Füstölosz páterosz s nem lehetett kikerülni a beszélgetést, de egyben jó is volt, mert így bejelenthettük neki, hogy lesz egy esküvő is a keresztelővel együtt. Nagyon boldog volt , mert így dupla bevételhez jut.
Szólt is a harangozónak Kötelosz Rángatosznak, hogy vasárnaptól kezdve minden héten eggyel többet kell rántania a kötélen, mielőtt bármi másra gondolnának tette hozzá...,és Futkároz Intézosz be is jegyezte a nagykönyvbe. Szép napunk után felsétáltunk a kis fehér házikónkba lepihenni, mert másnap már önálló élet vár ránk, mindent nekünk kell csinálni. Boldog vagyok, hogy Gyöngyim már ekkora sétát megtudott tenni, így a tengerre néző teraszra ki tud feküdni ha pihenésre vágyik és Aranyfelhőnek is a szabad levegő sokat jelent a fejlődésben. A napokban az újvilág felől várnak hajót s remélem, hogy lesznek hírek arról a vidékről is.

folyt. köv. Hírek az újvilágból...,