Gligorics Teréz / Liliom /




A titok...,






Ideje lesz félredobni az álarcot, széjjelnyitni a fügönnyöket, akárcsak az operában… Igen, az operában… Ott, ahol az a gyönyörű Mozart operát játszották akkor este amikor utoljára láttam Valeyharc herceget és neki fogalma sem volt hogy csak pár lépésre vagyok tőle… Természetesen nem mehettem közelebb hisz a grófnő ismer, elrontottam volna mindent. Nem mintha számított volna, most már mindegy…
Drága Zarver grófnő egy néhányszor említette, hogy milyen jó párti lenne… Mármint a herceg és én… Nem meglepő talán, hogy érdekel a herceg, hisz azt sem tudtam hogy néz ki. Az én szüleim úgy éltek együtt, mint két jégcsap. Én megfogadtam, velem ez nem fog megtörténni. Én kimondottan csak szerelemből megyek férjhez, azt sem bánom ha egy wingwamba visz hitvesem, csak szeressen, szeressem és becsületes és hű ember legyen…
Ez aggasztott leginkább. Ez a hűség. Bécs nem nagy város, ismerik az emberek egymást. Ismerik, és beszélnek… Cselédek is beszélnek és ezen a világon nincs senkinek nagyobb szája, mint az én Marisomnak…
Micsoda őrült szerencse hogy a herceg ennyire beleesett! Jesszusom, hisz közös ágytálat használnak!
A többit majd holnap elmondom, most megyek drága márkim verseit olvasni… Ja, hogy ki vagyok? Majd holnap azt is megmondom…





folyt . köve .