58. fejezet
Nem Érsz Utol, Csendben Úszok...,
avagy nem a luxus hajó …,

- gyötört a kíváncsiság, hogy milyen lehet leendő hajónk amelyre elkötelezte magát Jóska. Ha nem jön közbe Csámpás Jeromos ( a bilik hercege) és Pipás Jolán ( grófnő ) nem kell ezt roggyant teknőt igénybe venni, mert Kopogós Ventőse ingyen utat ígért nászajándékba Marisék lagziján, de a szükség törvényt bont. Jóskával felmegyünk ma a hegyre a „ Hű de Közel van a Felhő „ csúcsra a kovakő és tapló felszereléssel és elkezdjük a füstjelek leadását, mert most az uralkodó széljárás van a „ gallego” É-i. s nem tudni, hogy merre fordul és mennyi idő alatt ér oda a füst jel. Nehogy megint valami keresztszél beletöröljön a szövegbe és Füstben Mindent Látó ne tudja értelmezni. A szóközöket kis karikával jelöljük ami így néz ki : - A kódolt szöveg : o....,OOOOOOOOOO...,o...,OOOO...,o....,OOOOOOO.....,o......,OOOOOO....,o …,oooo...., ami azt jelenti” stop...,háromhét....,stop...,mulva...,stop....,indulunk...,stop...,Baltimorba...,stop...,uff..
     A hegy istenéhez fohászkodtam Santa Barbarához, hogy egyben érjen oda az üzenet. Jóskával abban egyeztünk meg, hogy nem bízzuk a véletlenre és háromnaponként megismételjük az üzenetet és elkészítjük a szöveg lyukkártya lenyomatát. A távíró ősét..., a Füst Táv Író szerkezetet, ami egy széles papír lapra rávezetett lyuggatott szöveg és csak lassan át kell húzni a füst fölött.
      Azt hiszem bejegyeztetem ezt a találmányom s levédetem mielőtt el lopják. A szigeten nem maradt titok az elutazásunk és az utcára már nagyon nem is volt kedvem kimenni, mert mindenki csak a sajnálkozását fejezte ki. Elutazás előtt minden ismerőst kénytelenek leszünk egy nagy banzáj keretében vendégül látni. Napi vendég lettem a Vila Franca do Compo kikötőben s lestem a leendő hajónk helyre állítását, mert azért óvatos duhaj lévén a helyi elöljárót megkérve , hogy közbenjárásával is segítse elő a biztonságos munkát. Tengeri Medve kapitánynak ez elejében nem nagyon tetszett, de mikor megtudta, hogy ez nem az ő költsége akkor mindjárt barátságosabb lett s még a hajóra is felengedett és úgymond barátságáról biztosított.
   Megtudtam, hogy a helyi előkelőségek és vállalkozók vállaltak védnökséget a hajó javítására és a személy szállítás kialakítására. Pl. a Mindenhol Megsimogatlak műintézmény lányai a munkásoknak heti egy nap ingyenes gyógy-maszírozást adnak...., a Féltucat Csöcsben pedig hétvégén egy nagy bögre ital és egy „hosszú pillantás a cég hat reklámjára” Tengeri Medve megmosdott..., ennek a nagy megtiszteltetés hírére..., ami kisebb forradalmat keltett, mert alig akarták megismerni a fent nevezett műintézményekben.
    Csak a gatya-vonalkód leolvasó tudta igazolni..., Így teltek napjaink és örültünk egészséges gyermekeinknek. Aranyfelhő szépen totyogott és már egy pár szót is tudott...,nehezen vette, hogy két nyelven kell megtanulnia ugyanígy majd Maris kisfiának Csillagszövőnek.
     Ezek mind kedves feleségemnek a dolga Harmatgyöngynek, hogy végtelen türelmével oktassa a gyerekeket. Az elöljáróságról hozott térképemen bejelöltem az útirányt, ezt estére ha gyerekek, meg a betegünk lefekszik akkor megbeszéljük s a következő naplóbejegyzésben nyilvánosságra hozom...,

folyt. köv.