55. fejezet.
Karácsonyi ajándék....,

…, a városból hamarabb értem haza , mint a többiek s így sikerült ajándékaimat elrejteni a kíváncsi szemek elől. Úgy gondolom sikerült mindenkinek kedvére vásárolnom, mert ilyen tájt megérzik a csempészek is , hogy mit érdemes hozni mindkét kontinensről, mert majdhogynem félúton vagyunk. Nem nagy dolgokra kell gondolni , mert az anyagi keretünk szűkösnek nem mondható , de két kézzel szórni sem lehet.
   Benéztem Marisomhoz, nincs e ott a feleségem, de csak ő dalolgatott a kisfiának, oly édes dalocskákat, hogy leültem és teljesen belefeledkezve hallgattam. Csak sietős léptek hangja térített magamhoz...,az ajtón Gyöngyim kukkantott be, de olyan zaklatottnak tűnt.
   Mi lehet az első gondolat...,jaj...,talán Aranyfelhővel történt valami??? Kétségbe esve ugrottam fel és követtem a szobánkba. Térj már észre asszony mi történt ?..,nem szoktál Te ilyen lenni …,mi zaklatott fel ennyire !!!Megitattam egy pohár vizet vele s megnyugodva láttam a kislányunk békésen játszik kis rongybabájával..., Képzeld Szellőm...,- kezdte..-ahogy járjuk a várost sétálunk ismerős hangra kaptam fel a fejem...,először azt hittem hallucinálok és a szülésből maradt vissza valami, de nem ám...,visszanézek és az árkádok alatt kit látok Vikivel...,Valeyracot azaz Csámpás Egon fiát Csámpás Jeromost....,gondolom elfehéredtem, mert lóhalálában jöttem a gyerekkel haza , hátha hazaértél már s segítesz kitalálni valamit, mert ha ezt az örültet elkapják a bőréből kikötői zászló lesz nagyon gyorsan.
    No Gyöngyim szép karácsonynak nézünk elé úgy nézem...,de és villant át az agyamon lehet , hogy ennek a féleszűnek ez lesz a szerencséje..., Közben Suhanó és Jóska is hazaért, de még őket nem akartam beavatni a dologba, mert ahogy Suhanót ismerem..., az kiengedi a belét ahogy meglátja...,valahogy cseppenként kell a hírt beadni.
    Megérkezett Viki is és már messziről integetett Gyöngyinek a folyosón, hogy akar valamit. Látszott szegényen, hogy odáig van , én tudtam az okát, de a többiek nem és talán jobb is , hogy magukkal voltak elfoglalva. Gyöngyi hívott magával és ekkor tágra nyílt Viki két nagy barna szeme....,mert bele se kezdett a mondókába már mondtuk,- tudjuk!
   Most mi lesz kérdezte Viki ? Komoly fejtörést okoztál nekünk, de ez a félnótás még többet...,hogy került ide egyátalán mondta Viki ?,- igen mesélte,, az egyik kereskedelmi hajó fenekén húzták meg magukat...,magukat??? Mi ez a többes szám? Hát , hogy Zarver is itt van...,nem szokásom a káromkodni de most kijött „ hogy a legbüdösebb szellentés jöjjön ki az orrán „ és hogyan szabadultak ki, hát már halálhírüket költötték...,igen,
  - csakhogy ígérettel amit megadni nem tudtak a forradalom nagy kavarodásában a porkoláb futni hagyta őket...,azt meg tudták, hogy mi az újvilág felé tartunk. Annyi eszük volt, hogy érdeklődtek merre s milyen hajóval hagytuk el európát. Most a hegyen egy kunyhóban húzzák meg magukat s nincs semmilyen papírjuk. Mondhatom szép helyzetbe hoztak bennünket, mi tiszteletre méltó polgárok vagyunk itt. Itt most gyors cselekvés kell...,Jóska ismeri a hegy minden zegét-zugát , oda talál , s este lekíséri ide őket , és az oldalszárnyban meghúzzák magukat..., láttam Suhanónak nem tetszik, de meg is értem őt, teljesen igazat adok neki.
   Csak láttam Gyöngyim szemén , hogy nagyon akar segíteni...,áldott jó lélek...,még jó hogy nem lett apáca, mert most velem mi lenne nélküle..., ennyi erővel nyugodtan lehetne. Este lehozta őket Jóska és rendes ruhákat és fürdőt vettek, de a „ herceg úrnak” Csámpásnak a szakállat nem hagyom leborotválni...,az marad. A „ grófnő” Pipás Jolán nem olyan feltűnő ő nem hangoskodik, mint ez a ficsúr. No emberek, most minden ismeretséget és befolyást latba kell vetni...,de hogyan,-kérdi Gyöngyim.., nos ,- reggel bemegyek az elöljáróságra és kihasználva a karácsonyi felfordulást Don Tompusz Ceruzoszra hivatkozva szerzek iratokat. Rondán Firkász a hivatalnok úgy is hiú ember és befizetem a Térj Be Ha Nyalni Kell műintézménybe és a legszebb „mézes-csuprot” kapja egy hétig és meg lesz a papír..., a főnökét meg úgy sem meri megkérdezni az utasítás valódiságárol. ha meg érdeklődik, hogy miért nem személyesen jöttek , akkor megmondom neki a betegségüket s ha akarja igazolja a Doktor Beveszed ha Kiírom...,amitől még senki nem gyógyult meg, de rosszabbul sem lett.
    Másnap így is tettem...,először a műintézményt látogattam meg …,az ormótlan nagy-seggű főnökasszonyt és a heti mézes-csupor bérletet megvettem..., egy” vörös-bögyös tikettet”és onnan az elöljáróságra siettem. Jól kalkuláltam..., szörnyű nagy volt a felfordulás, új hajó jött és az érkezők intézték a bejelentkezést. Nekünk dolgozott minden...,fejemmel intettem Rondán Firkásznak aki kijött oldalra és rövid sutyorgás után megértette, hogy soron kívül kell nekem két okmány. Nem is nagyon kellett a főnökre hivatkozni...,a bérlet megtette a hatását. Egy fél órán belül kész volt az okmány mindkét személy részére...,igaz az egészségi okok miatt Csámpás Jeromos névre csak sárga papírút adhatott ki, de ez legalább megvédte az ellenőrzéstől, mert akár Napoleonnak is kiadhatta magát akkor sem hittek neki. Pipás Jolán pedig az ápolója...,
   Visszatérve nem volt osztatlan sikerem, mert Suhanó kijelentette, hogy ha záros határidőn belül Zarver grófnő azaz most már Pipás Jolán nem hagyja el a szigetet ő költözik át a másikra. A többiek boldogok voltak, habár láttam és jogosan, hogy Marisomban még élnek az átverésnek a fájdalmai, de jó lélek ő is meg Jóska is. Viki repdesett, tudom ebbe a szélhámosba szerelmes volt mindig. Nos valahogy majd lesz ha van papír legalább nem háborgatják őket és az ünnepi forgatagban ki tudja melyik hajóval jöttek és hol hagyták el a papírokat, és miért kellett újakat csinálni. Aztán meg ha átmegyünk az újvilágba még a „ hercegből” varázsló is lehet, mert az indiánok a diliseket tisztelik...,valami misztikus tulajdonságnak tekintik.
     A végére azért mindenki megnyugodott...,végül is a szeretett ünnepére készültünk ami két nap múlva lesz, és azt hiszem ez lesz a legszebb ajándék mindannyiunk számára...,az emberség és szeretet” Még a végén elérzékenyülök...,vegyünk elő egy jó évjáratú portóit és hajtsuk fel...,

folyt. köv. Mi lesz az újévben....,