Balázs síelése

…,a történet tavaly télen történt barátommal. Akit egy csinos hölgy társaságában a törzs presszónkban találtam üldögélni. Gondolom elég csodálkozó lehetett az arckifejezésem, mert a huncut mosoly ott bujkált mindkettőjük szemében s ez annál is furcsább szituáció volt..., mivel Balázst egy megrögzött agglegénynek ismerte a baráti társaság.
          Ráadásul sosem dicsekedett síelő tudásával. …, a hölgy Juditként mutatkozott be, aki egy dekoratív ámde nem kihívó megjelenésű , de első látásra kellemes benyomást tett , mintha ezer éve ismernénk egymást. Csak úgy futólag érintettük a megismerkedésük s úgy tettem, mint aki ezt természetesnek veszi...,
   - de Balázs tudta, hogy addig nem hagyom békén , míg mindent el nem mesél. A kávém megittam és sürgős teendőimre hivatkozva eltávoztam, ami korántsem volt igaz, de most ezt kellett tennem. Barátom csicseregni fog az tuti. Később felhívtam telin és megbeszéltem vele a másnapot a szokott helyen, s nő nélkül...,- ebből tudhatta mit akarok hallani. …, másnap...,
  - no akkor ülj le és mesélj Balázs..., hallgatlak ! …, mint tudod,- kezdte Balázs...,nagyon fárasztó évet zártunk s teljesen ki voltam nyúlva. A véletlen folytán olvastam egy hirdető újságban , hogy egy hatnapos Tátrai útra még egy hely van kedvező áron. Mai napig nem tudtam mitől vezérelve belevágtam. …, nem csigázlak tovább..., vihogott, mert látta rajtam, hogy a lényeg érdekel. Tehát megérkeztünk a panzióba és mivel úgy jött ki a csoportosítás..., nekem egyszemélyes szoba jutott aminek nagyon örültem, mert csendet és nyugalmat akartam magam körül.
   Sokféle program közül lehetett választani, mivel síelni nem tudok...,másnap a társasággal kimentem egy enyhén lankás részre ahol szánkázni lehetett..., elkapott a nosztalgia , még gyerekkoromban szánkáztam utoljára. Ahogy siklok le oldalról megállíthatatlanul közeledett felém egy síelő..., szegény kapálódzott, integetett, de hiába összeütköztünk s felborultunk.
  Először murisnak tűnt ahogy összegabalyodtunk, de később kiderült, hogy kificamodott a lába. A szánkómra ültettem és behúztam a panzióba ahol felsegítettem a szobába. Egymástól kértünk elnézést, de hát ő is egy balfácán volt meg én is. Szerencsére volt a csoportban egy orvos is és helyre tette a bokáját, de azzal járkálni nem nagyon lehetett. Felajánlottam szolgálataim az ápolásra, amit nagy nehezen fogadott el..., a szokványos szöveg jaj nem akarom az idejét meg egyebek..., rabolni..., ezek után felhordtam az ennivalót s borogattam a lábát.
  A baleset másnapján azt mondja egyszer..., ettől a kényelmetlen póztól teljesen elzsibbadt a lábam..., nos összes gyúró tudományom összeszedve lazítottam az izmait és kicsit időnként elkalandozott a kezem a combtő felé is amiért egyszer szólt.., s aztán láttam hogy jól esik neki.
   Innentől kezdve már nem voltam ura akaratomnak...,kívántam mint azelőtt soha senkit. A harmadik nap azután felajánlottam neki, hogy költözzön át az én szobámba, mert akkor éjjel is tudnám ápolni...,erre aztán kacagásban tört ki, de átköltözött.
   Első együttlétünk nagyon ügyetlenül indult a lába miatt, de ahogy izzásba jött mintha feledte volna a fájdalmait is..., A társasút többi napját is együtt töltöttük, s a pihenés és kímélet meghozta a kedvező hatást...,óvatosan de lábra tudott állni. Nagyon boldog volt és ezt nem titkolta...,feltette a leckét nekem is,mert közölte szerelmes...,- ettől melegem lett, mivel engem is megérintett a kedvessége , bája.
  Nem csak ,mint szexuális partner hanem , minden más témában ,érdeklődésben egymásra találtunk. Most itt tartunk és összeköltöztünk, vagyis hozzám költözött és megpróbáljuk együtt milyen. …, leesett az állam, de egyben boldog is voltam..., Balázson látszik a kiegyensúlyozottság..., -ródli szerelem:)))

2005.