46. fejezet.
Aranyfelhő gyarapszik....,

…., úgy látom, hogy a gyerek érdekében sarkamra kell állnom. ki hallott már ilyet műtejet adni annak a csöppségnek. Ha ezt megtudják az ősök..., mert azok figyelnek. Ma reggel Súhanót megkértem, hogy jöjjön fel velem a hegyre a Hű de Közel a Felhő csúcsra. Bár nevetségesnek hangzik , de füstjeleket adni, hogy ha a Nagy Manitou úgy akarja otthon látják és hírül veszik a baba jöttét. Becsületére váljon Súhanónak majd kiköpte e a tüdejét velem együtt de zokszó nélkül beleegyezett.
   Fáradtan tértünk vissza s hogy kezdeném a beszámolóm, Gyöngyim szavamba vág..,- ilyen még nem volt!!! Szellőcském ..,- mondja ideje lenne a pelenkákat kimosni!!!
 Hű az áldóját..,buggyant ki belőlem.., tágra is nyílt a szeme..., szoptatni ne szoptassak ?? Megérezte a feszültséget a kislány is és rázendített s ordított ahogy a kis tüdeje bírta. Na mondom erősödik az öntudatod csak ordíts. Csak közben nyakig tiszta kras lett.
  Hát szó ami szó volt már mikor úgy isten igázábú szellentettem, de ez a szag ez felülmúlta a képzeletem. Ahogy azt illik nyakig szaros lett ne szépítsük a dolgot. Mosdatás , teljes tiszta váltás. …, látom én nem véletlen a veszekedése Gyöngyimnek, már meg is bocsátottam neki.
  Az arcára pír ült ki , mint a lázrózsa. Elő gyorsan az utazóládát és a gyógyfüves dobozt. Ez gyermekágyi láz lesz. Hiába is hívnám Dr. Kukutsot ő ehhez nem ért , majd az ősi fűkeverékek. Néztem a homlokát nagyon tüzes volt, a mellei duzzadtak..., mondom is neki a természetet nem szabad becsapni …, baj lesz ha nem szoptatsz.
  De most míg lázas nem lehet. Küldettem egy vajákos asszonyért aki ahogy megjött csak engem igazolt szavaival. Mondta is , hogy naccsága az urizálásbú nagy baj lehet. Gyorsan a konyhára siettem és a magammal hozott Tűz-lángú virág szirmából és Sárga Hűs Cickafarkot összefőzettem. A tea szerű italt kortyonként itattam Gyöngyimmel. Az éjszaka folytán végig mellette virrasztottam meg Aranyfelhő mellett. A kicsinek este adtunk a bábával valami pempős ételt amit ő kotyvasztott, hogy tűrjön.
  Gyöngyim félrebeszélt álmában, nagyon aggódtam emiatt. Már alig vártam a reggelt. A kicsi is nyöszörgött álmában , azt hiszem a hasikája fájhat. Reggel az lesz az első, hogy utána nézek gyógyteának. Mert amit én szedtem az erős a gyereknek a Nadrágszári Szellentyű ( Fingusz Pantalikusz ) neki a gyöngébb változatát a Pelenka Rottyantót kell neki főzni ( Hasi Fosi Mosi ).
  Sajnos örökölte tőlem a szelességet. Ahogy a kezem a kis hasára raktam éreztem a vihart a kis beleiben. No a cumisüveggel itattam vele Rottyantót s az éjszaka hátralevő része már nyugodtabb lett. …, végre reggel lett. A kimerültségtől Gyöngyim alig állt a lábán. Mondtam maradjon ágyban s a vajákos asszony tanácsára emlékeztettem, hogy gondolja át a dolgot. ( a szoptatást )
  Fogadtam mellé állandó segítséget, amolyan dada félét, nehogy már én mossak pelenkát. Szűnni látszott a láza és úgy látom a tea megtette a hatását. Délutánra már úgy ítéltük meg, hogy lehet szoptatni is. A kis csibész ahogy megkapta ami jár, oly édesen aludt, hogy öröm volt nézni. Láttam Gyöngyimen is , hogy milyen boldog..., az anyaság a világon a legszebb dolog. Így telnek napjaink. Kíváncsi vagyok, hogy Vikinek és Súhanónak mi a véleménye a dolgokról. No majd egyszer csak kibökik, mert eddig maximálisan helytálltak, mi több teljesen rájuk bízhattam magam és társam.
   Azért a Winer Cejtungnak se hanyagolom el az írást, amikor csak van időm jegyzetelek, hogy mihelyt alkalom van rá elküldjem.

folyt. köv. Ki simulnak a felhők...,