45. fejezet Sao Miguel szigeten töltött napok...,
2005.10.31. 18:34
45. fejezet Sao Miguel szigeten töltött napok...,
…., a család gyarapodott egy kis jövevénnyel. Nagyon boldog vagyok, mert mindig szerettem volna egy kislányt ; ez meg tiszta az anyja. Aranyfelhő nagyon jó kisbaba, az éjszakát végig aludta. Gyöngyim nagyon kimerült..., érthető is ez s reggelig mélyen aludt. Éjszaka sokat fenn voltam, hogy ha netán valami komplikáció lenne kéznél legyek. Don Kukutssal azzal váltunk el , hogy ha legkisebb probléma is adódna azonnal küldetek érte. Eddig erre nem volt szükség. Don Santos Hosszantos a szálló tulaja kopogtatott az ajtón halkan..., - haló ébren vannak ? - mondom fáradjon be..., mivel szolgálhatok ? - inkább ő kezdte nyögve a mondókáját..., hát ha nem vesszük tolakodásnak, hogy rendelt egy takaros vesszőből fonott babaágyat a kicsinek, mert ilyen megtiszteltetés …, egyáltalán a működése alatt nem fordult elő, hogy baba szülessen a szállóban. - egyáltalán nem vesszük tolakodásnak néztünk egymásra Gyöngyimmel, mi érezzük megtiszteltetésnek a gesztust. Délutánra ott is lesz mondta a tulaj , fehér vesszőből készül. Kíváncsian várjuk. Úgy látom fárasztó napunk lesz, mert a helyi előkelőségek mind tiszteletüket akarják tenni. Suhanóval bementünk a városba apróságokat vásárolni amivel Gyöngyim megbízott. A vásárlással együtt elintézzük a hajó dolgát is. Mint már említettem a klíma megfelelő a szigeten arra , hogy a kisbabával míg megerősödik maradjunk s úgy láttam a fiataloknak sem árt ha maradunk. Lementünk hát a kikötőbe megkeresni hajónkat. Qeen Lady Sellő ugyanott horgonyzott, mint eddig csak látszott rajta a gondos kezek munkája. Indulásra kész állapotban csak a jelre várt. Kopogós Ventőse kapitányt a fedélzeten találtuk amint a legénység munkáját ellenőrizte. Mikor mondom neki a hírt, majdnem lenyelte a pipáját elsőre, de ahogy magához tért oly hevesen gratulál, hogy félő volt nehogy a vízbe essek. Megértette, hogy nem tudunk vele most tovább menni s az eddigi utunk költségeit számolja meg és rendezzük. Mondta, hogy délutánra meglesz a számla, mert ha nem vesszük tolakodásnak, délután tiszteletét tenné nálunk. Ebben megállapodva elváltunk a délutáni viszontlátásig. - no kedves Suhanó barátom igyekezzünk vissza , mert nem győzik a lányok a rohamot. …, - ami igaz az igaz Szellő mondta Suhanó ez igaz, pedig azt hittem belefér egy pohárka bór is napba. - majd a szállóban...,- mondom, úgy is kell a látogatókkal koccintani... …, de huncutul tud hunyorítani ez a Suhanó..., még jó hogy nem a tengeren vagyunk , mert a hátsóm megint sajogna, :))))) Viki nagyon aranyos ott sürgölődik és mindenben segít, egy igazi barátnő. Távollétünkben már akadt neki elég dolga. Egymásnak adják a kilincset az emberek. Fantasztikus kedvesség árad az itteni emberekből. A vessző babaágy bámulatos,- közben az is megérkezett, -ez a kis purec..., mintha tudná , ő központ úgy feszít benne,” két krumpli egy zsákban”. Még ott értük a város elöljáróját Don Tompusz Ceruzoszt és kedves feleségét Donatella de Ficankost . Nagyon szép kelengyét hoztak Aranyfelhőnek. A szoba teli gyönyörű virágokkal, Gyöngyim repdesett, szebb volt, mint valaha. - kopogtak..., tessék mondom ! A kikötőparancsnok Pabló des Temostos jött és vele Kopogó Ventőse a kapitány. A két marcona férfi kissé komikusan mutatott a sok virág között de feltalálták magukat. Kapitány , mint egy kisdiák forgatta kalapját a kezében és mentegetőzött, hogy - hát nem tudja mit szoktak ilyenkor ajándékozni, de ő úgy gondolta, az útiköltségünk húsz százalékát átválalja, ha nem sért meg bennünket. - gondoltam magamban így minden nap megsérthetnének..., Hangosan csak annyit,- nagyon köszöntük a nagylelkűségét, mert csak az anyagi helyzetünk akkor kap egy kis vérátömlesztést, ha következő hajóval a kiadómtól jön a honorárium. Mivel a fregattal üzentem, hogy elképzelhető, hogy a szigeten ér a járat amely vissza jön. Lassan elcsendesült a szoba. A vendégek tapintatosan eltávoztak. - Suhanóval lementünk az ívóba, hogy egy pohárka portóit most már nyugodtan felhajtsunk. A tulaj útközben elkapott és mondta, hogy a plébániáról ott volt a templomszolga és üzenetet hagyott a plébánostól..., - ha két-három hetes lesz a baba meg kell keresztelnünk..., - erre nem is gondoltam, mert indiánoknál más a szokás, de ezt nem kerülhetem ki..., Don José Füstölosz páter üzenetét komolyan kell venni. No ha felmegyünk megbeszéljük a lányokkal és a kereszt-szülők majd Suhanó és Viki lesz s így minden a helyére kerül. Van időnk sok mindent eldönteni most a baba a fontos, hogy egészséges legyen.
folyt. köv. Aranyfelhő gyarapszik....,
|