41. fejezet. Azori szigetek felé...,




Másnap, hogy nyugodtabb volt az óceán így több időt tudtunk szabad levegőn tölteni és le volt foglalva a társaság a fedélzeten történő dolgokkal. Bár úgy tűnne a kívülállónak, hogy csak a szél fújjon s a hajó siklik a vízen, de ezt helyesen terelni és saját javára fordítani a szélirányt nem kis feladat. Nagyon összehangolt munkát követel s egyben fegyelmet, hogy a kapitány vagy a fedélzetmester utasításait maradék nélkül teljesítsék a matrózok.
- pattogtak a vezényszavak...,- pl. keresztvitorlát lazíts, kormány négy fok északnyugat, sok-sok utasítás és ennek mindnek felelőse van a végrehajtásban.
Ahogy könyököltünk a korlátnál és a távolt szemléltük , feltűnt egy egyre nagyobbodó pont, amely az idő múlásával egyre jobban hajóvá nőtte ki magát. A kapitány szerint egy angol kereskedelmi hajóval találkoztunk akik szintén a mi útvonalunkon fog haladni csak mivel rakott így lassabban, mint mi. Elcsodálkoztam, hogy honnan veszi azt , hogy angol ilyen messziről meg kereskedelmi.
Készségesen elmagyarázta, hogy a hajó típusa és merülési szintje mindent elárul róla.
Kiadta a parancsot a fedélzetmesternek, hogy üdvözöljék a hajót és tudjanak meg mindent ha valami rendkívüli dolog lenne.
A fedélzetmester Lapátkezű Egon tölcsért formált kezéből és bömbölő hangján utasította a hajó orrában szolgálatot teljesítő Félszemű Jimet , hogy adja le a szükséges jelzéseket.
Ez egy élmény volt; - két kis zászlócskával oly gyorsan forgatva mindenféle alakot rajzolt a levegőbe, majd várt. Mondja a fedélzetmester a kérdésünkre, hogy leadta a hajónk úticélját s hogy most személyszállító.
- válaszul jött a másikról is egy még hosszabb zászló jelbeszéd. Kérdem és most onnan mit válaszoltak?, - mondja ; megköszönték és jó szelet kívántak.
Látva, hogy biztos elég bután nézhettem, hogy ennyi integetés és az üzenet ily rövid..., erre azt mondja bizonyára dadogós a zászlós..., ez elképzelhető.
Azt is elmondta, hogy este lámpással szokták ugyanezt. Ezt a hírközlést, mármint a jeleket sokfelé és sokféle módon alkalmazzák, az indiánok füstjelekkel, s emlékezzünk rá Tirolban jódliztak.
Kissé melegebb szél támadt fel és mivel könnyebb és fürgébb volt a hajónk ahogy jött úgy gyorsan el is tűnt a látóhatáron a társunk. Erre már az óceán áramlatai is segítenek és azt is meglovagolva a caravell majdhogy repült a vízen. csodálatos volt ahogy a hajó orra a fehér tajtékokat szelve hullámról hullámra haladt előre.
Már nagyon vártam, hogy felfrissítsék a készleteket, mert a sok szárított halféle és bab, lencse ez nagyon sok kellemetlenséget okozott. A szakácsot se lopták volna el a tudományáért, erős a gyanúm, hogy a kapitány ottfelejti ha egy mód van rá az Azori szigeteken ha kikötünk és talál jobbat. Fakanál Bob sokszor nagyon nehezen menekült meg a cápákkal való barátkozástól.
Már nagyon ennénk Gyöngyimmel egy jó hagymás szalonnás tojásrántottát reggelire. Sajnos ezeken a hajókon még nem olyan a feltétel a főzésre, mint a szárazföldön. Elég mostoha élet a hajósoké.
Nem irigylem Élesszemű Fredit sem, mert naponta az árbockosarat oda s vissza többször megjárni, hogy lát-e valamit. Ő csak este kaphatja meg a rumadagját, mert ha leesik neki annyi, de úgy megy , mint a macska a kötélzeten. Elődje Fürkész Joe volt aki az indiai óceánról hazatérőben a földközi tengerbe zuhant s ott lelte halálát, mert sutyiban ivott és mellé lépett a kötélhágcsónak.
Gyógyfüveink is fogytán így csak kedvesemnek tartunk fenn mindenből így egyeztünk meg mind a négyen. Őszintén csodálom Suhanó barátom és Viki helytállását. Biz eleiben be kell vallanom szörnyű tengeribeteg voltam , egy egész bundára való rókaprémet dobtam az óceánba, de most már megszoktam. Nagyon vigyázunk, hogy csak magunk közt nevezzük egymást az eredeti nevünkön, mert nem is tudom milyen következményei lennének. Oda lenne a tekintély, bár a pénzért minden megkapható csak az ára lenne több. Sokat okoskodom ezen.
Kedvesemmel sokat tervezgetünk a jövőnkről, ha hazaérünk milyen jó lesz szabadon gond nélkül élni. Vannak neki tervei, de azok elébe ne menjünk, mert sok idő eltelt míg én is eljöttem s a helyi viszonyokat nem ismerem. Majd szépen minden helyre áll és beilleszkedve az Ó világból hozott

tapasztalatainkat kamatoztatjuk. legfőképp a népünk felemelkedésére.
A sok szabad levegőn töltött idő elnyomott mindannyiunkat és korán nyugovóra tértünk.
Reméljük, hogy az éjszakánk is oly békés lesz , mint a nappal volt.



folyt. köv. Föld …,föld...,