15.fejezet

Csomagolás meglepivel


Végre folytathatjuk utunkat. Valeyrac herceg meggyógyult így ha nem habarodik bele a vajda lányába akár indulhatunk is. Mi Gyöngyimmel megbeszéltük , hogy nem állunk egy helyben és a tél beállta előtt hajóra szállunk, mert már kívánkozik haza a végtelen síkságok szabadságát élvezni.
Habár nem vallja be de hiányoznak már rég nem látott szülei is.
A tervem a következő ; elegendő élelmiszerrel megrakott társzekérrel útnak indulunk és most kihagyunk egy megállót, mégpedig Schaanwald-i Muskátli fogadót csak érintjük ha netán kell valami. Úti célunk Vaduz ahol galamb postával foglaltam helyet a Tivoli Wald szállóban. Tehát ezen éjszakán kell meghoznia a döntését Zarver grófnőnek, hogy jön a herceggel tovább vagy sem.
A fogadóssal mindent megbeszéltem és nyugodtan ülhettünk le vacsorához. Már alig vártam az indulást a vacsoránál is elkalandozott a gondolatom. Ez a kényszerű helyben járás megviselte az idegeit itt mindenkinek. Nem is haragszom senkire , mert unalmukban mindent kitalálnak. Még a tehénnel is összehozott a grófnő, hogy azzal beszélgetek meg legelek. Szerintem a brunyulusz cseppentusz jött rá. Remélem nem megy a látására. Habár van a tarsolyomban „látuszpapiruszlevél”
amit el kell szopogatni és javítja a látást. Már szerintem a lovak se bánják, hogy indulunk.
A szolgálók pedánsan becsomagoltak mindent csak a legszükségesebbek maradtak elő.
Nagyon titokzatos volt a vacsoránál Liliom grófnő azaz Gyöngyim. Odasúgta, hogy – menj csak előre majd követlek én is van egy kis dolgom még. Én naiv azt gondoltam valami női dolog és gyanútlanul követtem az utasítását. A fogadó közös hangulatos étkezőjében teljes volt a vendégsereg. még Zárvízi gróf és családja is itt volt. A hosszú asztalnál ott ült Valeyrac herceg , mellette Tantija ( remélem csöppenésgátlóval ) Zárvízi család, jómagam s csak Liliomra vártunk.
A hangulatos világítás és a kandalló sejtelmes fénye segített a turpisságban amit kieszelt Gyöngyim a herceg részére. Azonnal felismertem mikor bejöttek az úri formát öltött Marist és Jóskát.
Liliom grófnő nagy sejtelmesen bevezette őket és mint régi ismerőseit mutatta be a társaságnak.
Nos senki sem hitte volna el a hatást , ha nincs jelen ;Zsófia de Pavari hercegnő szépsége lenyűgözött mindenkit , de legjobban Valeyrac herceget. Őt mintha bolha csípte volna meg , úgy pattant fel és a bilihordó kezet csókokkal halmozta el. Azt hiszem nekem kell most bevennem valamit , mert majd be pisiltem a visszafogott röhögéstől. Jóskát az én leleményes Gyöngyim, mint Gróf Tóvizű Mihályt mutatta be , mint akiket régóta ismer s csak most érkeztek és utaznak tovább.
Csak megpihennek. Csodák csodája , minő véletlen ugyanarra visz az útjuk, mint nekünk. A hercegnek úgy gúvadtak a szemei a hercegnőre , mint mikor hajdanán a varázs-szellentésemből szippantott. Le nem vette a szemét róla. Csacsogott egész vacsora alatt. Úgy látom a terv sikerült és a vajda lánya homályba került.

Kedvesemre jelentőségteljesen néztem, csak úgy dagadtam a büszkeségtől, hogy milyen okos és talpra esett. A vacsora régóta hiányolt csodálatos hangulatban telt el. Azt hiszem a hercegnek oly mindegy volt mit tálalnak fel , mert amit elé tettek csak gépiesen falatozta. Pedig a fogadós kitett magáért volt itt vadhús, szelídhús, lábasjószág, köretnek gyílkosgalóca elítélt módra, útmellett lapuló levél, őz-bandzsallikú szakács módra, szűzérmék vesszőre húzva, kolbász-csőbesütve.
Nagyon belaktunk , a sok nehéz étel szétszalajtására finom helyi és külhoni borok. Helyi borok közül a Tiroli jódlizó, a Hegyi fejbevágó, de volt Dugaszolt Egri lányka, desszertnek Likörös-punchi torta, Vanilin perec, és Ecc-pecc-bekaphecc,.
Vacsra után jót tett a séta. A herceg újdonsült barátnőjével kart-karba öltve sétáltak ki a fogadó kertjébe. A szívünk repesett a boldogságtól. Gyöngyimmel mi is egy könnyű sétára indultunk.
Zarver grófnő Zárvízi házaspárral tartott és nagyon elmélyülten beszélgettek.

Alig vártam már , hogy szobánkban kettesben lehessek a kedvesemmel. Úgy érzem nagyon szép éjszakának nézünk elébe, mert a sok kedvességet és odaadást amit kapok tőle forró ölelésekkel
hálálom meg , legnagyobb örömömre. Gyönyörű estét szerzett ezzel az ötletével, hogy Marist pardon Zsófia de Pavari hercegnőt bemutatta. Mire a herceg észbe kap már be lesz kerítve , mint nyúl a vadászaton.


folyt. köv. Na mi lesz holnap