9. fejezet. Sankt Auton am Arlberg

Az utolsó pihenőnk nagyon jól sikerült és legalábbis a mi hintónkban jó kedéllyel utaztunk tovább.
Leghátul Mariséknál is minden rendben zajlott, mióta megtudta, hogy közel az idő, hogy elolvashatja az édesanyja csatos könyvecskéjét mit örökölt tőle. Kackiás Józsival nagyon jól elvannak, megértik egymást. Csak a középső hintóban vannak problémák amelyek aggasztanak bennünket. Valeyrac herceg sajnos elég furcsán viselkedik, pláne az utolsó megállás óta, mikor is a
Yie Lao- val a bokrok közül kijöttek. Innsbruckot már jól elhagytuk mikor nagy integetéssel jeleztek a hercegék, hogy valami baj van. Megálltunk, hogy megtudjuk mi van . A hercegen valami furcsa baj jelei kezdenek jelentkezni. Épp Schagosvölgy bejáratánál egy kis helységbe érkeztünk.
A helyi javasasszonyt kerestük fel mivel úgy éreztük a rossz-szellem szállta meg. A javasasszony
mindent megpróbált; először háromszor hozzávágta a pipáját s kétszer leköpte. Nem használt. Megállapította, hogy „ bilindusz-hiányusz” baja mellett , Káma-Szutrusz baja van. Tehát a hozzá legközelebb álló hölgy vizeletéből kell naponta egy pinttel inni. Kellemesen csalódtunk a kínai hölgy szolgálatkészségében , azonnal tele brunzolt egy cserpákot és lefogtuk a herceget, hogy megigya. A javasasszony utasításait felírtuk a továbbiakra a honoráriumot kifizetve elindultunk.
Sajnálom ezt a jó embert , de mást nem tudtunk tenni. A hintóban nálunk is a hangulatra rányomta a bélyegét az együttérzés. Zarver grófnő utasította a kocsist, hogy amennyire csak bírják a lovak haladjunk a következő pihenőnk felé. Úgy jó háromórányi út állt előttünk „ Jódli Tanya Fogadóig”.
Nagy megkönnyebbülésünkre megérkeztünk s megint tanúi lehettünk a falusi vendégszeretetnek.
A két grófnő a fogadósnéval félre mentek és tanácsot kértek, mint helybéli hölgytől, hogy a faluban orvos van-e ? Közölte , hogy van és küldet érte. Elfoglaltuk a szálláshelyünket. Csodálatos a környezet. A szobánk gyönyörű hegyoldalra nézett kis erkéllyel, a grófnő legnagyobb örömére, mert itt valami isteniek a naplementék. Fogadós a szolgálóját menesztette az orvosért aki közben megérkezett. A különszobában megvizsgálta a herceget és a legnagyobb boldogságunkra azt mondta, hogy nagyon egyszerű a megoldás. A javasasszonynak abban igaza volt, hogy „ Káma – Szutrusz „ baja van , de az azért mert nem csak a szeme szűk a lánynak hanem más testrésze is.
Tehát „ gyökérkezelésre” kötelezte, amit másként „ kínaiusz-megdugusz” de sebtében. S lássatok csodát vacsorakor a herceget oly széles vigyorral láttuk viszont, majd kiesett a száján a feje. Tehát szerintem a naplójában ezeket írhatta le szegény. Boldogok voltunk, hogy ez a probléma megoldódott és jó hangulatban költöttük el a vacsorát. A kimerítő nap után mindenki a szobájába húzódott vissza. A grófnőnek csodálatos levendula illatú fürdőt készített a szobalány , a másik dézsában én is megfürödtem és kényelmes hálóruhánkba és köntösünkbe öltöztünk. Ekkorra már a nap a bércek széléhez ért. Nos igaza volt a Liliom grófnőnek ilyen látványban még nem volt részem. Egymást átkarolva csak néztük a látványt. Mindig eszembe jut valami szép , de most elakadt a szavam. Ez az este bevésődött az életem nagy könyvébe. Ami ezután történt a friss szalma illatú ágyban, nos hagy ne részletezzem.
Reggel korán keltem mintha kicseréltek volna. Kimentem az erkélyre és most a napfelkeltében kellett gyönyörködnöm azonnal ébresztettem Gyöngyikémet, hogy együtt élvezzük a látványt.
Tisztálkodás után a fogadó éttermében a kiadós reggeli várt bennünket. A hófödte csúcsok a harmatos völgyek minden finomsága az asztalon. Egymásután érkeztek le útitársaink akik szintén
vidám hangulatban költötték el reggelijüket. Fogadós úti-csomagját Jóska és Mariska bepakolták a társzekérbe. Pihent lovainkkal elindultunk Bludenz felé a következő állomáshelyünkre.
A helyiektől kaptam új információkat és úgy döntöttem, hogy egy kicsit módosítanom kell az útirányon. Zarver grófnő észre is vette a változást. Mondtam mit hallottam, hogy biztonságunk érdekében Vaduznál kell Svájcba átlépni a határt. Az útirány változás jelentős idő megtakarítást is eredményez. Majd száz kilométert jelent ez.
Még az esti élmény és éjszaka hatása alatt folytattuk utunkat. Az éles-szemű Zarver grófnőnek feltűnt, de úrinő módjára csak mosolygott. Legjobban azt hiszem unokaöccse Valeyrac herceg gyógyulásának örült, ha ezt nem is mondta így ki. A naplóját is visszaadta azt hiszem és lelkére kötötte ne a Dekameront olvassa, hanem szépirodalmat és az ágyban tegyen eleget Yie kisasszonynak, akit mintha kicseréltek volna szintén.

folyt. köv. Kellemes kocsikázás Bludenz festői vidéke felé