6. fejezet Találka a budoárban

Az út fáradalmaitól, mint akit fejbe kólintottak úgy aludtam. Végre kényelmes puha ágyban a sok lovaglás után. Álmaim elég zavarosak voltak ahogy ezt később magam elé tudom képzelni az emlékezés fátylán keresztül.
Nem tudom merre járhatott már az óra mutatója, mert igencsak sötét volt s lakáj hijján nem volt ki lámpát gyújtson, mert a napórám fénnyel müxik.
Lassan kezdtem a jelenbe visszajönni, valami fenséges illat , mint szerelmi fátyol terített be.
Csak óvatosan mertem kinyitni a szemem nehogy álom legyen és elriasszam hirtelen ébredésemmel. S csodák csodája nem álom hanem valóság. Az ágyam szélén ott ült az én mátkám Harmatgyöngy. A szívem oly hevesen kalapált, hogy nem is hallatszott mekkorát durrintottam izgalmamban.
Mikor utoljára láttam még fiatal kis fruska volt s most egy csodás nagyvilági dáma egy gyönyörű érett nő, aki …,mint az érett gyümölcs oly csábító a fogyasztásra.
Mindketten csak ültünk némán egymás szemét fürkészve. Végre nem tudom honnan valami száraz sivatagi hang tört fel belőlem amin az én grófnőm olyan kereket kacagott, hogy csak úgy hullámzott a gyönyörű két halma. Másik pillanatban magamhoz öleltem mintha sosem váltunk volna el és csak becéztem csókjaimmal s Ő viszonozta ami oly csodálatos volt.
El voltam szokva ettől a fránya puccos sok ruhától, mire kihámoztam majd szét robbantam a vágytól.
Ó Te érett gyümölcse szerelemnek
bőröd , mint mosolygó barack, hamvas
hangod,mint friss patak, csengő kacagás
tűztollú madáré, szemed csillogása
gömbölyű vállad, darázs derekad
folytassam? szavam elakad....
Tovább nem részletezem mivel úri körökben diszkréten kell kezelni az ilyen ügyeket.
Egymás karjaiban pihegtünk és elkezdte az én Gyöngyöm / így kérte, hogy szólítsam magunk közt /, hogy mi van otthon mióta Ő eljött tanulni.
Mi van apjával Üvöltő Bölénnyel, anyucival , Fojton Beszélővel, a régi játszópajtásaival ;
Virágok Völgye, Harmatcsepp, Letépett Virág, Kék Madár, Sárga Levél...., sorolta sorolta alig győztem szóval kielégíteni.
Kérdésére , hogy a nagypapi találmányát ki használja most / a Morzét találta fel / mellesleg a nagyapját Hegyekenát Ti Ti Tá-nak hívták. Most a törzs morzésa „ Köpeny Nyitogató ti-ti-tá”.
Az asszonyok sokat is röhögnek rajta, mer a billentyűje e tá-t már nem úgy mutatja.
A barátnőjire mondom már az asszony sors van kiszabva, mind mind harcosok felesége lett.
Virágok Völgyét Fehérfarkú Őz , Letépett Virágot Erdő Vize, Kék Madárt Füttyös Fürész
a törzs asztalosa vette el.
Lassan visszatértünk a mába, legnagyobb boldogságomra az egész éjjelt nálam szándékozta tölteni.A hétköznapi dolgokat másnapra halasztottuk, hogy megbeszéljük Gondolok itt a munkaadóm és megbízóm tájékoztatására és cikkeim leadására.
Reggel csodálatos volt szeretett szívem hölgye karjaiban ébredni. Tisztában voltunk kötelességünkkel, hogy munkaadómnál jelentkeznem kell és leadni a tudósítást.
A Winer Cejtungnál tett rövid de eredményes látogatásunk után bérkocsiba szálltunk és kedves Liliom grófnőm pártfogójához Zarver grófnőhőz hajtattunk. Épp időben , mert kiadós reggelivel várt ez a kedves hölgy. Itt tudtam meg az udvari intrikákat, még Karl de May urat is átverték.
A grófnő meghívását örömmel elfogadtam mielőtt visszatérnénk a tengere túlra.
Természetesen Maris magyar vőlegényével a Kackiás Józsival velünk tartott a társzekerükön. Az útról később bővebb beszámolót tartunk. A Herceget nem igen sajnálom , mert addig feszítette a húrt, hogy elszakadt. Ez indián mondás szerint „ ha rövid a beled , ne csinálj íjat „.

folyt. köv. Úton......